Skip to main content

Magyar Elemér

Magyar Elemér: Él, mint Marci…

„Szél ellen pisálni hasztalan”


A 40 éves Farkas Márton Heves megye második legnagyobb városában, Gyöngyösön él egy bérlakásban. Három gyermeke és két unokája van. A közelmúltban barátját, Litkei Tivadart egy kocsmai összeszólalkozást követően hasba szúrták. Ez ügyben még akkor éjjel Farkas Mártont is kihallgatták tanúként a rendőrségen. Ennek körülményeit meséli el.

„A durándai pataki kocsmában Tivadarral megiszogattunk két-három kisvadászt, vagyis bort kólával. Ott találkoztunk a Medveniczcel. Kérdeztem tőle, nem tud-e valami munkát. Sajnos Marcikám, minket is elküldték, nem tudom, mi lesz.


Magyar Elemér: „Szabadon is elítélve”


Az egri újfasiszták nem is titkolt célkitűzése a cigányokat zaklatni, kiűzni a belvárosból. A múlt év végén például húszan, harmincan moziból hazafelé tartó kislányokat és fiúkat kergettek meg, s akit utolértek, összerugdostak.

Mostanában pedig olyan hírek terjedtek el, hogy egyes szórakozóhelyek vezetői is bőrszín szerint szelektálnak. Erről érdeklődtem Báder Emilnél, a Phralipe szervezet egyik helyi vezetőjénél.

Önnel is előfordult ilyen megkülönböztetés?

A múlt hét végén szombaton a Kazamatában szerettem volna szórakozni.






Magyar Elemér: Újfasiszták Egerben


Nem tudni, miért, de tény, Eger lett a hazai újfasiszták egyik központja. A közelmúlt történései is ezt bizonyítják.

A múlt év szeptemberében mintegy 100-150, többségében fiatalkorú, botokkal, láncokkal, kábelekkel felfegyverkezve Egerben a belvárosból a lakótelepre vonult. Útközben több embert bántalmaztak, cigányellenes jelszavakat kiabáltak, majd rátámadtak a kutyáját sétáltató háromgyermekes, 37 éves kiskereskedőre, Báder Gyulára, aki megkísérelt elmenekülni, de házának földszinti folyosóján utolérték, ütlegelték, megrugdosták.


Magyar Elemér: „Látogatásomról írásbeli információt kellett adnom”

Beszélgetés egy volt belbiztonsági ügynökkel


 Mikor szervezték be?

– Körülbelül tíz éve, a katonaságnál, leszerelés előtt. Nem karriert vagy pénzt ígérve, nem is zsarolással, s nem fenyegetéssel; csupán a kalandvágy vitt rá.

 Hogyan történt a kiválasztása, miért tartották éppen Önt alkalmasnak?

– Ezt nem tudom. Behívattak a parancsnoki irodába, két-három civil volt ott, nagyon udvariasan, előzékenyen beszéltek velem. Azt mondták, engem szemeltek ki erre a fontos feladatra. Körülbelül egy óráig győzködtek, akkor elvállaltam.






Magyar Elemér: [Olvasói levél]


Kámán József úrnak, Budapest

Tisztelt katonai főügyész úr!

Tudomásomra jutott, hogy néhány hete a Belügyminisztérium belbiztonsági szervének a tevékenységéről államtitkot képező okiratok és adatok jutottak illetéktelen személyek kezébe.




Magyar Elemér: Ki fest (ördögöt) a falra?


Egerben a napokban, a Fekete Ló vendéglőben vadászvendégek mulattak. Bartha Alajos, volt MSZMP megyei első titkár, aktív honatya mellett, a helyi előkelőség körében nem kisebb személyiség hallgatta a cigánymuzsikát, mint Grósz Károly exfőtitkár. Láthatóan jól érezték magukat, most cseppet sem tartottak a fehérterrortól, vagy akár csak attól, hogy a tőlük egy ajtónyira a söntésben italozók megtámadhatják őket.

Magyar Elemér: A totális titkosszolgálat


Pallagi Ferenc, a rendőrség állambiztonsági szervének – ahogy a rendőreink becézik: Abwehrnek – a főnöke a Kerekasztal erőszak-elhárítással foglalkozó munkabizottsága előtt kijelentette: „Örülök, hogy a nap ránk süt, mert mi mindig árnyékban szoktunk lenni. Ezt a tevékenységet sokáig csak súgva – s nem besúgva – lehetett említeni. Misztikus téma volt.” Talán nem helyes éppen egy elhárítófőnök bizalmas kijelentéseit gépileg rögzíteni és utólag idézni, ám erre csakis az elismerés sarkall: az ezredes gondolatait újszerű szemlélet hatja át.

Magyar Elemér: (Elkeseredett) gondolatok a közveszélyes munkakerülésről


…Megfaggattak engem, anyám,
jaj, hogy mit loptam, raboltam,    
Jaj, nem loptam, nem raboltam,
selymet hoztam csak, úgy éljek,                                     
bazsamárik bánatára
cigánylányok örömére…”
(





Cigány népballadák és keservek, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1980.)

A büntetőeljárási törvény 3.


Magyar Elemér: Bűnüldözők, bűnüldözöttek


Rendfenntartó erők Magyarországon

A hivatalos álláspont szerint kevesen vannak a bűnüldözők. Nemcsak a számukat kéne szaporítani, hanem a rájuk fordítandó milliókat is.

Rendőrség, honvédség, ügyészség, határőrség, tűzoltóság, vámőrség, pénzügyőrség, önkéntes rendőrök, börtönőrök, MHSZ,[SZJ] munkásőrség, katonai rendőrség, katonai ügyészség, hadbíróság, polgári védelem, rendészet, fegyveres ipari őrség, mezőőrök, vadőrök… És a vadászok?




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon