Skip to main content

Új magyar szóvitel

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„Nekem fontos volt, mi történik Magyarországon” – feleli a HVG riporterének egyik kérdésére az új kormányszóvivőnő.

A kérdés nem a kormányszóvivőnő ellenzéki múltját firtatta. A kormányszóvivőnőnek nincs ellenzéki múltja. A kérdés így szólt: „Annak idején (1978-ban) mi vitte az MSZMP-be?”

Van egy új közhely, amely szerint a kormánynak csak az ellenzék (az ellenzéknek meg csak a kormány) volt kommunistái büdösek. Hogy az enyém, az nem is. Lásd: kun szemrésű vidéki párttitkárok, Pálfy Gé ésatöbbi. Hogy ellentmondás, ha volt emeszempés kommunistáz, bolsevikoz?

Ez a közhely hamis. Valótlanságot állít.

A valóság a szóvivőnő szavai mögül sejlik fel. Akinek fontos volt („nekem fontos volt”), mi történik az országban, az belépett az MSZMP-be. Akinek nem volt fontos, az nem lépett be.

Nem a szóvivőnő mondja (az ő szavai csinosak és tiszták), hanem egy kövér író, hogy a kommunizmus csinálóit és elszenvedőit egyként világok választották el az egykori ellenzéktől. Az ellenzék ellenzett: kívül állt a nemzet nagy családján. A kívülállás pedig – tegyük hozzá – a magyar néptől idegen, bűnös és undorító dolog. Liberálbolsevik mentalitás.

A szóvivőnő oda sem figyelő könnyedsége viszont új távlatokat nyit. Le a tépelődő csűrés-csavarással, az energiaigényes liberálbolsevikozással! A dolog sokkal egyszerűbb. Aki MSZMP-tag volt, az a mi emberünk. Aki nem volt MSZMP-tag (és mégis ugrált), az…

…kommunista, vághatja rá vasárnap reggel a kövér író, mert neki ilyen a munkássága. A szóvivőnőnek azonban más a dolga, ő ezt nem engedheti meg magának.

Mi több, a párttagságot sem. „Ma már egyéb útjai is vannak a közéletiségnek” – mondja.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon