Skip to main content

MASZOVKER

Vissza a főcikkhez →


A hangulatos nevű gazdasági társaság ügyvezető igazgatója (egyszersmind nyírmeggyesi polgármester) a nyár folyamán puccsszerűen, levélben értesített 34 önkormányzatot, hogy a területükön lévő volt szovjet laktanyákhoz tartozó ABC-áruház immár a kft. tulajdona. Az önkormányzatok ne is álmodozzanak arról, hogy saját lakosságuk javára hasznosíthatják az ABC-áruházakat, amint azt az erről szóló kormány-állásfoglalás alapján remélték. Az ideiglenesen itt állomásozók távoztával felszabadult vagyontömeg elszámolásából „ezeket az épületeket kivették, s a MASZOVKER tulajdonába kerültek”. Ha netalán az önkormányzatok, bízva a kormány ígéretében, máris az ingatlanok felújításába, átalakításába kezdtek volna, sürgősen hagyják abba, mert a MASZOVKER nem fogja megtéríteni nekik – így tovább a levél.

Kik azok, akik kivették a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet (KVSZ) kezéből az ABC-ket és odaadták a kft-nek? – kérdezte Páris András SZDSZ-es képviselő a Honvédelmi Minisztertől július 4-én a parlamentben. Mivel a miniszter válaszát nem fogadta el, a fogas kérdésre csak mostanra született válasz. Ami – bár nagy szó, s megszilárdultabb demokráciákban felér egy kormány iránti bizalmatlansággal – nem volt csoda, lévén a válasz roppant kusza. Sőt, mint Páris András bebizonyította, ellentétes a szovjet csapatok által használt állami vagyonról szóló döntéssel is. Eszerint ugyanis a szóban forgó állami vagyon hasznosításánál elsőbbséget élvez a magyar honvédelem, a közvetlen katonai felhasználás, másodikságot a területileg illetékes önkormányzatok, s csak ezután jöhetnek nyilvános verseny keretében a vállalkozások. A kincstár azért kerülte meg a hirdetett elveket, mert szovjet érdekeltségű vállalatoknak adott vagyonrésszel akarta csökkenteni a szovjet követelést az itthagyott javakkal kapcsolatban. (A Beszélő már jóval korábban, ez év februárjában célozgatott a versenyen kívül kedvezményezett fantomkáeftékre és vegyes vállalatokra, II. évf. 8. sz.) A honvédelmi miniszternek újabb választ kellett kidolgoznia. Ezt szintén elutasította az illetékes parlamenti bizottság.

Mostanra született meg a harmadik válasz. Eszerint – s ezt a kormánypárti többség már elfogadta – a kérdés megszűnt: a vagyont visszavette a KVSZ. Csak az nem biztos, hogy ezt a MASZOVKER is így tudja.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon