Stefka István, a Magyar Újságírók Közösségének főtitkára a MÚK múlt heti sajtóértekezletén azt mondta, hogy a MÚK-ba való belépéssel automatikusan megszűnik a belépő MÚOSZ-tagsága. Csakhogy az általánosan elterjedt joggyakorlat szerint azt, hogy ki tekinthető egy egyesület tagjának, azt a szóban forgó egyesület alapszabálya határozza meg, és nem egy másik egyesület főtitkára. A kettős tagság tilalmát nemhogy a MÚOSZ, de még a MÚK alapszabálya sem tartalmazza. A MÚOSZ-tagság törlés, kizárás, elhalálozás és kilépés útján szűnhet meg. A MÚOSZ a MÚK tagjait nem zárja ki, a törlésre több mint egy évet kell várni, mivel a tagnyilvántartásból csak az törölhető (de az sem kötelezően törlendő), aki több mint egyéves tagdíjhátralékát felszólítás ellenére sem rendezi. Az elhalálozás a MÚK-tagságot is kizárja, ezért aki csak a MÚK tagja akar lenni, annak írásban le kell mondania a MÚOSZ-tagságáról. Ha ezt nem teszi, akkor ugyanolyan joggal veheti igénybe a MÚOSZ szolgáltatásait, ugyanolyan joggal használhatja az egyesület vagyonát, ugyanolyan joggal választhat és választathat, mint a MÚOSZ összes többi tagja. Miután a MÚK azon az alapon követeli a MÚOSZ-tól a „magyar újságírók vagyonának” megosztását, hogy ezt a vagyont a magyar újságíró-társadalom egy része nem a MÚOSZ keretében kívánja igénybe venni, nem érdektelen tény, hogy az érdekeltek túlnyomórészt nem is mondtak le a MÚOSZ-tagokat, megillető jogosítványokról.
A MÚOSZ-ból a Sajtószabadság Klub tavaly őszi zászlóbontása óta április 10-ig bezárólag összesen 32-en léptek ki (a tagság fél százaléka), 9-en még a MÚK megalakulása előtt. Ha valamennyien a MÚK tagjai lennének, akkor is csupán az új szervezet tagságának 7-8 százaléka mondott volna le MÚOSZ-tagságáról, de nyilvánvalóan nem mind azok. Közöttük van például Antall József miniszterelnök, aki azzal az indoklással lépett ki a MÚOSZ-ból, hogy az utóbbi években már nem folytat újságírói tevékenységet. Ő a MÚK-nak sem tagja. A kilépők közül mindössze hárman jelezték, hogy a MÚK miatt lépnek ki. A MÚK tizenöt tagú vezetőségének egyetlen tagja sem lépett ki a MÚOSZ-ból, ők valamennyien (Kósa Csabával, Stefka Istvánnal, Murányi Lászlóval stb.) MÚOSZ-tagok. Az egyetlen kivétel Fekete Gyula, aki régebben sem volt MÚOSZ-tag.
1991 októbere óta az alábbi személyek léptek ki a Magyar Újságírók Országos Szövetségéből: Ablonczy László (Nemzeti Színház), Aczél Géza (Alföld), Antall József (parlament), Ari Kálmán, Balogh László (Pedagógiai Szemle), Bedecs Éva (Magyarország), Bor Ambrus (nyugdíjas), Cseteras Andrea (nyugdíjas), Domokos László (Reggeli Délvilág), Donát Attila (Nagykanizsai Városi Tv), É. Szabó Márta (MTV), Farkas László (Vas Népe), Fortin László (Békehírnök), Kemény György (Pszt Magazin), B. Király Györgyi (MR), Kiss Csaba (Heti Hírnök), Kozma Tamás (külsős, oktatáskutató), Lovas Dániel (Kecskeméti Lapok), Menyhért Mészáros László (Kacsa), Molnár Miklós (Magyar Nyugat), Németh Ilona (Szovjetunió), Radnóti Éva (Szovjet Irodalom), Sándor András, Sándor György (nyugdíjas, nem azonos a humoralistával, aki nem volt MÚOSZ-tag), Smajda Márta (Csepel), Szántó Judit (Budapester Rundschau), Szénási Ferenc, H. Szvitek Erzsébet (Reform Rt.), Teszár József (nyugdíjas), Török Erzsébet (Reggeli Délvilág), Varga Edit (Pest Megyei Hírlap), Vladár Tamás (MTI DOK.).
(A zárójelben a nyilvántartásban szereplő utolsó munkahely szerepel, ezek között már megszűnt lapok is előfordulnak.)
- Visszabeszélő [5]