Egy hónappal ezelőtt (Beszélő, 1992. április 18.) megírtuk, hogy a MÚK több száz tagja közül csak néhányan, az elnökség tagjai közül pedig senki sem lépett ki a MÚOSZ-ból. Tájékoztatjuk az Olvasót, hogy a helyzet változatlan. A továbbiakban is rajta tartjuk a szemünket a MÚOSZ tagnyilvántartásán, és amíg a MÚOSZ-ellenes mozgalom protagonistái benne maradnak a MÚOSZ-ban, havonta emlékeztetjük az olvasót erre a tényre.
Stefka István, a Magyar Újságírók Közösségének főtitkára a MÚK múlt heti sajtóértekezletén azt mondta, hogy a MÚK-ba való belépéssel automatikusan megszűnik a belépő MÚOSZ-tagsága. Csakhogy az általánosan elterjedt joggyakorlat szerint azt, hogy ki tekinthető egy egyesület tagjának, azt a szóban forgó egyesület alapszabálya határozza meg, és nem egy másik egyesület főtitkára. A kettős tagság tilalmát nemhogy a MÚOSZ, de még a MÚK alapszabálya sem tartalmazza. A MÚOSZ-tagság törlés, kizárás, elhalálozás és kilépés útján szűnhet meg.
I. tétel – Téma
A Miskolci Bölcsész Egyesületet a város értelmiségének új időkre érzékenyebb csoportja alapította 1989-ben. Alapszabályában megjelölt célja a bölcsészképzés megindítása az e szempontból elmaradott észak-magyarországi régióban. Elnöke Gyárfás Ágnes, az egyik kezdeményező, akinek előző foglalkozása könyvtáros, pontosabban könyvtárigazgató volt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét