Skip to main content

Beszélő hetilap, 16. szám, Évfolyam 4, Szám 16

r. s.: Kinn is vannak, benn is vannak

Kik léptek ki a MÚOSZ-ból?

(dr. Fábián János) - K. F.: [Olvasói megjegyzés és szerkesztőségi válasz]

Iványi Gábor: Széljegyzet az utolsó vacsorához

nl [Neményi László]: Bedobják a törülközőt? / A bosnyák kérdés / Irány a NATO?

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Lehet-e konstruktív az ellenzék?

Magyar Bálint: Plagizál a kormány?

Magyar Bálint napirend előtti felszólalása

Győri Péter: „Lakástörvény” – koncepció nélkül

Faragó Katalin - Koncz Imre: Iszapbirkózás avagy benn vagyunk az (M)SZOSZ-ban

Iványi Gábor: A(tta)kció-hétvége

–g [Kőszeg Ferenc]: Szövetség, mint a neve is mutatja…

: A Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testülete és az SZDSZ országgyűlési képviselőcsoportjában létrejött Liberális Koalíció megállapodása

Mink András: A liberátorok dilemmái

Takács B. Gábor: Mit keres az állam a hálószobánkban?

A homoszexuálisok helyzete Magyarországon

: „Egyedül a hallgatás természetellenes” (Scott Lang, Mások, 1991/9.)

Nagy Gábor: Major Európa felé vezeti Nagy-Britanniát

Vajna János: Iránban véget ér a középkor?

Pomogáts Béla: Közép-európai limesek

Langmár Ferenc: Közgyűlési viharok előtt

L. F. [Langmár Ferenc]: Az Inter-Európa Bank megúszta?

Langmár Ferenc: A katonai alsónadrágokat is titkosították

Hagelmayer Istvánnal beszélget Langmár Ferenc

Borszéki Zsuzsa: Lánc, lánc, hotellánc…

Tállas Gerzson: Csődmatiné

Dr. Kupecz Erzsébet: A lakhatás jogáról

Endrődy Pál: Jelentés a végekről

avagy az önkormányzatok magányos harca

Pencz János: Ha én gazdag lennék…

Pőcze Gábor: Jogok és garanciák

A vitának nincs vége V.

Török Monika: Számháború

Ferdinand Leopold: „Az ember, miután megszabadul az egyik zsarnoktól…”

Beszélgetés Norman Manea román íróval

Petri György: Le Corbusier konyhájától az orthooktaéderig

Perneczky Géza: Hazatérés Sinistrába

Bodor Ádám könyvéről

[Kisbali László]: Legyünk polgárok, hogy magyarok lehessünk

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon