Vissza a főcikkhez →

Magyarország jövője szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a szabadelvű irány a választók előtt kormányképes alternatívaként megjelenjen, és a következő választások után hazánkban is kialakuljon a modern demokráciákban szokásos parlamenti váltógazdaság. Ez a szabadelvű alternatíva csak akkor jöhet létre, ha a Szabad Demokraták Szövetsége ismét erőteljes, dinamikusan növekvő párttá válik, amely képes arra, hogy belső sokféleségét közös szellemiséggé ötvözze, és egységes politikával lépjen a nyilvánosság elé. Ehhez arra van szükség, hogy a szövetség a gyakorlati politika új meg új helyzeteiben és politikai programja fejlesztése közepette is ragaszkodjék a szabadság és szolidaritás azon alapelveihez, amelyeket az Elvi nyilatkozat és A rendszerváltás programja foglalt össze.

A szövetség vezető szerveinek, a platformoknak és egész szervezetének határozottan kell fellépnie azokkal a csoportokkal, szervezetekkel és áramlatokkal szemben, amelyek bármiféle „nemzeti” érdekre hivatkozva, bármilyen színezetű szociális vagy politikai „radikalizmusból” megkérdőjelezik az SZDSZ alapelveit, így különösen

– az emberi méltóság és az emberi jogok sérthetetlenségének elvét;

– a jogállamiság következetes érvényesülésének, a hatalmi ágak tényleges elválasztásának, az alkotmányos intézmények iránti állampolgári tisztelet megőrzésének elvét;

– a sajtó – a korszerű technika körülményei között is – változatlanul érvényes, törvényekkel védett szabadságának elvét;

– a közös terhekből a törvény megszabta mértékben részt vállalt tulajdon sérthetetlenségének, a jogszerűen kialakult és kialakuló vagyoni különbségek tiszteletben tartásának elvét;

– az egyenlő jogi feltételeket biztosító törvények keretei között a gazdasági verseny szabadságának elvét;

– a közös érdekeiket védelmező csoportok, s közülük különösen a munkavállalók, az esélyek egyenlőségén alapuló szervezkedési szabadságának elvét;

– a szabad versenyben lemaradt vagy hátrányos helyzetű csoportokkal vállalt szolidaritásnak, a velük kapcsolatos társadalmi kötelezettségek fenntartásának elvét;

– a magánéletbe való kéretlen állami, társadalmi vagy világnézeti beavatkozás tilalmának elvét;

– a kisebbségek, a másság tiszteletének, a kisebbségi jogok védelmének elvét;

– az állam és az állami intézmények világnézeti semlegességének, az állam és az egyházak különválasztásának elvét;

– a múlt lezárásával, a történelmi igazságtétellel kapcsolatban a jogállamiság elvét.

A Szabad Demokraták Szövetsége egységes abban a meggyőződésben, hogy a rendszerváltás tartalma nem „őrségváltás”, a régi hatalmi elit lecserélése, hanem az átfogó politikai, gazdasági és társadalmi szerkezetváltás, a polgári társadalom autonóm tagolódásának megteremtése, a demokratikus közélet, a félelemtől, a tekintélyelvűségtől mentes emberi viszonyok kialakulása mind az országos politikában, mind pedig a helyi társadalmakban. Ennek értelmében az SZDSZ elutasítja az olyan „történelmi igazságtételt”, amely a még törékeny jogállamiságunk kereteit feszegetné, s amely romboló indulatokat gerjeszthet. Ehelyett arra törekszünk, hogy a magyar társadalom építő energiái szabaduljanak fel.

Az SZDSZ egész szervezete folyamatos politikai támogatást nyújt a szövetség országgyűlési képviselőcsoportjának, segíti az önkormányzatokban dolgozó szabad demokratákat, és fellép a szabad demokrata vezetésű önkormányzatok eredményes működéséért. A fontos döntéseket a képviselőcsoportok előzetesen egyeztetik az SZDSZ illetékes szerveivel. Az SZDSZ minden egyes szervezetének és minden megválasztott vezetőjének erkölcsi kötelessége, hogy – tiszteletben tartva a képviselők és a frakciók autonómiáját – támogassa az SZDSZ színeiben megválasztott képviselők tevékenységét. Az SZDSZ elítéli a szabad demokrata képviselők és polgármesterek lemondatására irányuló törekvéseket, illetve csak abban az esetben fogadja el, támogatja őket, ha bebizonyosodott, hogy a képviselő vagy polgármester súlyosan megsértette a törvényeket, illetve, ha politikai döntéseivel vét az SZDSZ liberális alapelvei vagy fontos politikai érdekei ellen. Azokat, akik megbénítják vagy lejáratják a képviselőcsoportokat, az SZDSZ illetékes testületei felszólítják a mandátumukról való lemondásra, és kizárják a szövetségből. A viták, amelyeknek helyük van egy liberális pártban, nem vezethetnek a szabad demokrata képviselőcsoportok szétrombolásához vagy megbénításához.

Az ügyvivői testület és a Liberális Koalíció sajnálatosnak tartja, hogy – döntően a parlamenti többség kompromisszumképtelensége miatt Magyarországon szakadék alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között, és a kormánykoalíció pártjai nem versengő politikai erőknek, hanem ellenségeknek tekintik az ellenzéki pártokat.

Úgy vélik, hogy a szembenálló erők között nem alakulhat ki a kívánatos politikai együttműködés, amíg a kormánykoalíció – s különösen az MDF, illetve a kormány

– folytatja a központosító politikáját, nem tartja tiszteletben a nagy rendszerek (oktatás, társadalombiztosítás, önkormányzatok, egyházak, sajtó) autonómiáját, és nem mutat nagyobb kompromisszumkészséget annak érdekében, hogy olyan törvények szülessenek, amelyek biztosítják az autonóm működés feltételeit;

– amíg meghatározó személyiségei nem hagynak fel azzal, hogy kétségbe vonják: törekvéseiben az ellenzék éppúgy az ország javát tartja szem előtt, mint a kormánypártok;

– amíg folytatja kliensrendszere kiépítését;

– amíg nem fordul szembe a bosszúállást követelő indulatokkal.

A kormánypártok politikájával kapcsolatos súlyos aggályok nem teszik értelmetlenné a törekvést a velük való párbeszédre.

De mivel a kormánypártok törekvéseit az említettek határozzák meg, nélkülözhetetlen az együttműködés az ezen törekvésekkel szembenálló politikai erőkkel.

Az ügyvivői testület és a Liberális Koalícióba tömörült platformok törekszenek arra, hogy egységes politikával lépjenek a nyilvánosság elé. Ennek érdekében: 

– a Liberális Koalíció képviselői meghívottként részt vesznek az ügyvivői testület ülésein;

– a Liberális Koalíció képviselői jelentősebb elvi állásfoglalásaik és akcióik meghirdetése előtt tájékoztatják az ügyvivői testületet;

– az ügyvivői testület és a Liberális Koalíció azokat a csoportosulásokat tekinti platformoknak, amelyek nyilvános rendező elvek alapján működnek és nyilvános üléseket is tartanak;

– a megyei, illetve a területi egyeztető testületek üléseinek, valamint az országos tanácstagok regionális egyeztető megbeszéléseinek időpontját a 4x4 oldalas nyilvánosságra hozza;

– az ügyvivők biztosítják, hogy az országos szervezői értekezleteken a platformok képviselői szót kapjanak;

– az ügyvivők biztosítják, hogy a platformok nézetei megjelenhessenek az SZDSZ belső nyilvánosságában, hogy az országgyűlési csoport platformjainak képviselői részt vehessenek az SZDSZ országos szervezeti életében.

Az ügyvivői testület és a Liberális Koalíció jelen megállapodást kötelezőnek tekinti, és az OT, illetőleg a nyilvánosság előtt képviseli.

Az ügyvivői testület jelen megállapodáshoz az SZDSZ OT megerősítését kéri.

Budapest, 1992. április 13.

az ügyvivői testület nevében
Béki Gabriella, Mécs Imre, Tölgyessy Péter,

a Liberális Koalícióban tömörülő országgyűlési képviselők platformjai nevében
Magyar Bálint, Hack Péter, Pető Iván, Nagy András, Wekler Ferenc,

Tamás Gáspár Miklós,
a tárgyalások vezetőjeként
Tardos Márton,
az országgyűlési képviselőcsoport vezetője

• Belföld