Fél például dr. Radó Dezső professzor, a főváros egyik legjobb ismerője, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke. Félt már akkor is, amikor a metróépítkezés felvonulási épületei álltak itt. Igaz, ami igaz, a metró már jár, a felvonulási épületek helye újra zöld. Egyelőre.
Pártállami fák alatt
A cserjék, bokrok, fák nyelik a széndioxidot, és termelik az oxigént. Lélegeztetik az egész városrészt.
A telefüstölt város szellőztetése szempontjából nélkülözhetetlen szélcsatorna húzódik itt, amit ugyan már elrontott egy kicsit az Attila út sarkán emelkedő magasház, de azért még működik. Ezt féltik a városvédők attól az eshetőségtől, hogy a parkolót mélygarázs formájában a Vérmező alá teszik, a területét beépítik. Radó professzor sokakkal együtt kételkedik abban, hogy a zöld terület biológiai értékét meg lehet őrizni a mélygarázs fölött. Igaz, hogy az itteni növényzet gyökérzete kevéssé történelmi, a fákat ’45 után ültették, „pártállami fák” tehát, de azért elég aktívan részt vesznek a levegőcserében.
Pályaudvar és metróvégállomás mellé természetesen kell parkoló. Ha nem a Vérmezőn, akkor csakis ott, ahol most is van. Mélygarázs nem lehet, mert itt folyik az Ördög-árok, és itt van a metróalagút is. Legyen tehát parkolóház – javasolja Radó professzor –, de akkor persze oda mást építeni már nem lehet még japán tőkével sem.
A neves városvédő szomorú: nem ezt ígérte a városvezetés. A városvezetés azt ígérte, hogy növényt telepít, növeli a zöldterületeket, csökkenti az autóforgalmat. Nem ez történik, és ami történik, az felháborító. Bizonyára nem az itteni zöldterület tönkretétele a cél, de a következmény – félő – ez lesz.
Hangsúlyjavítás
A Vérmezőn és környékén valószínűleg valóban lesz építkezés – mondja Ligeti Imre polgármester –, azonban ez az építkezés sem összterületében, sem minőségében nem károsítja a zöldterületet.
A polgármester feltételes módban beszél, végleges megállapodások még nincsenek. Az önkormányzati testület mindenesetre kikötötte, hogy bárhol, bármilyen beruházásra kerül sor a kerületben – de különösen ezen a területen –, a helyzet egy pillanatig sem, még az építkezés idején sem lehet rosszabb, mint a jelenlegi.
Azt is kikötötték, hogy egy kapavágás sem tehető a parkolóban addig, amíg nem áll rendelkezésre üzemképes állapotban egy legalább ekkora, de inkább kétszer ekkora parkoló a mostani közvetlen közelében. Ez lenne a mélygarázs a Vérmező alatt.
Hogy ezzel nem növekszik-e itt még tovább a már most is szinte kezelhetetlen forgalom? Lehetséges, de ha a főváros egészét nézi az ember (a polgármester), egy ilyen létesítmény Budapest közlekedését teszi kulturáltabbá. Véleménye szerint azt kellene szorgalmazni, hogy a polgárok itt rakják le a kocsijaikat, és tömegközlekedési eszközökkel utazzanak tovább.
A polgármester is félti a zöldterületeket. A japán üzletemberekkel folytatott tárgyalásokon határozottan képviselte a zöldterületek rekultivációjának igényét. A japánok nem is nagyon értették ezt a határozottságot, hiszen náluk amúgy is elképzelhetetlen, hogy ilyen esetekben a zöldterület károsodjék.
Ligeti Imre abban bízik, hogy a japánok mintaértékű rekultivációt hajtanak végre a Vérmezőn. A szélcsatorna pedig nem fog bedugulni, hiszen az a Vérmező sávjában fut, s az ideépítendő épület tömege nem lesz nagyobb, mint a mellette lévő Penta Hotelé. Azután arról sem szabad megfeledkezni, hogy a természeti környezet védelme mellett szükséges a vizuális környezetvédelem is. A Tóth Árpád sétányról nyíló panoráma jelenlegi rossz hangsúlyait az új épület javítani fogja – mondja a polgármester.
Félelemterelés
A polgármester nem igazán érti a városvédő félelmeit. Ami pedig a lakossági beleszólás lehetőségeit illeti, szerinte egy ilyen építkezés problémáinak egy része politikai, társadalmi jellegű, és a lakosság által is kezelhető, másik része pedig kifejezetten szakmai, amelyek megvitatásába még a képviselő-testület is csak bizonyos fázisokban tud bekapcsolódni. 30 képviselővel, illetve 30-32 ezer lakossal lehetetlen folyamatosan egyeztetni. A polgárok egyébként a terveket a részletes rendezési terv jóváhagyásáról szóló jogszabályoknak megfelelően lakossági fórumokon megismerhették. Az itt elhangzott vélemények valamilyen formában számításba vétetnek, de a döntés a képviselő-testület feladata. Legalábbis részben, mivel csak részben van birtokon belül. A parkolótelek a tulajdoni törvény alapján az I. Kerületi Önkormányzat tulajdona. A japán Center tehát az I. kerület tulajdonán épülne. A Vérmező mint kiemelt közterület a Fővárosi Önkormányzat tulajdona, a mélygarázs tehát a főváros birtokán létesülne.
A polgármester a fővárossal folytatott többé-kevésbé rendszeres és folyamatos egyeztetés alapján reméli, hogy a nyár végére megszületik a végleges döntés. A főváros illetékes képviselője viszont úgy tudja, hogy még a tanulmányterv sem készült el.
A tudósító pedig, ha majd többet tud, újra jelentkezik.
- Önkormányzat [6]