Skip to main content

Beszélő hetilap, 23. szám, Évfolyam 4, Szám 23

(Kádár Péter): Egy nézet a gyüjtőmedencéből

(Válasz Eörsi Istvánnak)

(Haskó László): Leves lapostányéron, kölyökgólyáknak

(kőszeg): Házi közlemény

nwa [Nagy W. András]: Pont / Ellenpont / Blokád

Vajna János: A történelem csaló lakásüzér

Solt Ottilia: A rövidtávfutó magányossága

: [Alkotmánybírósági határozatok]

: „Itt van egy luk”

Részletek az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottságának jegyzőkönyvéből

: Képviselői önálló indítvány

Szl: Információ? Szabadság?

Lehetőleg mindkettő. Sőt, a kettő együtt is, így: információszabadság

Faggyas Katalin: Megoldás

Művelődési Minisztérium módra

: Filológia

: Talált tárgy

Újvárosi Viktor [Somogyi János]: A befogadó baleksága

avagy a jóhiszemű jogcím nélküli rosszhiszeműsége

Orosz István: Töredékek

Eörsi János: Alulról fölfelé

–kl– [Kozák László]: Sztrájk(t)örvény

–eö– [Eörsi János]: MSZOSZ-tárlat

Sonja Licht: Szankcióháború

Ara-Kovács Attila: Nincs kedvezmény Bukarest számára

Hamberger Judit: Csehország: Választások előtt

Beszélgetés Helena Nemcovával

[Kőszeg Ferenc]: Konferencia Berlinben

Kőszeg Ferenc: A „múlt legyűrése” vagy német bűntudat?

Dalos György: „Most aztán van glasznoszty”

Papp Emília: Közgyűlések után – privatizáció előtt

Újvárosi [Somogyi János]: Cui prodest

avagy a köztársasági régens megkegyelmez az önkormányzatnak

t [Solt Ottilia]: A Józsefvárosban is áll a bál

Müllner Dóra: A szélcsatorna-töltelék

– a Vérmezőről

Bori Erzsébet: Hová lesz az oxigén?

Michael Mehlmann-nal beszélget Bori Erzsébet

Hajdu István: Hit, halál, szerkezet

A Pantenon csoport kiállítása a Szentendrei Képtárban

Baló Péter: Slawomir Mrozek: Leckék a legújabb kori történelemből

(Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992)

révész: Potya fórum (Beszélő, 1992. május)

(Vitányi Iván) - Kőszeg Ferenc: [Olvasói hozzászólás és szerkesztőségi válasz]

[Kisbali László]: A száj büdösségéről

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon