Skip to main content

Képviselői önálló indítvány

Vissza a főcikkhez →


Az Országgyűlés nyilatkozata a köztársasági elnök hatáskörének alkotmányos gyakorlásáról


A köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatát elutasítva nem mentette fel tisztségéből a Magyar Rádió elnökét, aki az Országgyűlés illetékes bizottságával szembehelyezkedve súlyos alkotmánysértést követett el. Az Országgyűlés ezért az alkotmányos rend biztosítása terén reá háruló felelősséget átérezve, az általános egyetértéssel elfogadott és az alkotmányban szabályozott parlamentáris demokrácia megóvása érdekében a következő nyilatkozatot teszi:

NYILATKOZAT

A Magyar Körtársaságban a végrehajtó hatalmat az Országgyűlésnek felelős Kormány gyakorolja.

Az 1990. évi LVXX. törvény 1. § (1) bek. értelmében:

„A köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára, az Országgyűlés kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó bizottsága általi nyilvános meghallgatásukat követően – kinevezi és felmenti a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökeit, alelnökeit, továbbá a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját.” Az l.§ (2) bek. szerint: „A köztársasági elnöknek az (1) bekezdésben meghatározott jogköre gyakorlásához a. miniszterelnök ellenjegyzése szükséges.”

A miniszterelnök törvényes hatáskörében előterjesztett javaslat teljesítését a köztársasági elnök csak akkor tagadhatja meg – miként azt az Alkotmánybíróság 48/1991 (IX.26.) AB határozatában is kimondta – ha „alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.”. A köztársasági elnök 1992. május 19-én kelt levelében a miniszterelnök javaslatának teljesítését azzal az utalással tagadta meg, hogy az „a sajtószabadság sérelmén keresztül” zavarná súlyosan az államszervezet demokratikus működését. A köztársasági elnök levele azonban nem tartalmazza annak az „alapos oknak” a kifejtését, amely e súlyos feltételezést indokolná. Az államfői megnyilatkozásban szereplő utalás ezt nem pótolja.

Az Országgyűlés a Kormány működése feletti ellenőrzési jogkörében megállapítja, hogy a miniszterelnöki előterjesztés a sajtószabadságot nem veszélyezteti, ezért az államszervezet demokratikus működésének zavarára történt hivatkozás minden alapot nélkülöz. Ezzel szemben súlyos mulasztás lett volna a kormány részéről, ha a Magyar Rádió elnökének az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt tanúsított alkotmánysértő magatartása után az azonnali felmentési javaslatot nem terjesztette volna elő.

Az Alkotmány 35. § /(l) bek. a/ pontja értelmében a Kormány kötelessége az alkotmányos rend védelme. A Magyar Rádió elnöke az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottságának illetékességét kétségbe vonta, és a meghallgatásról eltávozott. Ezzel megsértette az Alkotmány 21. §. (3) bekezdéséből reá háruló kötelezettséget, a bizottság illetékességének tagadásával pedig megkérdőjelezte a parlamentáris demokrácia intézményrendszerét. A miniszterelnöknek tehát nemcsak törvényes joga volt az alkalmatlannak ítélt vezető elmozdításának kezdeményezése, hanem alkotmányos kötelezettségét mulasztotta volna el, ha ilyen helyzetben nem tesz javaslatot az azonnali hatályú felmentésre.

Az Alkotmány 29. §. (1) bekezdése értelmében a köztársasági elnök kötelessége, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Rádió elnökének alkotmánysértő magatartását követően az államfő e kötelezettségének csak a felmentéssel tehetett volna eleget.

Az Országgyűlés attól a mélységes aggodalomtól indíttatva, hogy az államfő eljárása veszélybe sodorhatja a parlamentáris demokráciát, felhívja Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy hatáskörét mindenkor a Magyar Köztársaság alkotmányának megfelelően gyakorolja.

Budapest, 1992. május 25.

Dr. Füzessy Tibor
Dr. Kónya Imre
Dr. Pásztor Gyula



























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon