Nyomtatóbarát változat

Salamon László (MDF) elnök:

Van-e a napirenddel kapcsolatban észrevétel? Nincs. Határozathozatal következik. Ki támogatja a napirendet? Az igenlő szavazatokat számolom. Túlnyomó többség. Ellene? Nincs. Tartózkodás? 6. A bizottság a napirendet elfogadta.

Rátérünk tehát az első napirendi pontunkra. Részletesen ismertetni nem kívánom, felvezetni nem kívánom a kérdést, a nyilatkozat ismert. Rögtön megnyitom a vitát. Szigethy István kért szót.

Szigethy István (SZDSZ):

A magyar alkotmány a modern nyugati alkotmányok mintájára a hatalommegosztás elvét követi. Ennek megfelelően a parlament jogköre korlátozott, a parlament csak olyan kérdéssel foglalkozhat, amely nem kerül az alkotmány értelmében más hatóságok hatáskörébe.

A köztársasági elnök személye az alkotmány értelmében sérthetetlen, mivel pedig sérthetetlen, a köztársasági elnökkel szemben csak és kizárólagosan az alkotmányban rögzített módon lehet bármiféle kritikai eljárást lefolytatni. Nem pótolja az alkotmányban rögzített eljárást az, hogy valamiféle jogilag nehezen minősíthető rögtönzés folytán a kormánykoalíció meg kívánja kerülni az alkotmányos eljárást, éppen ezért az alkotmányügyi bizottság – ha komolyan veszi a saját feladatkörét, hogy alkotmányossági szempontból vizsgálja az előterjesztéseket – nem mondhat mást, mint hogy a magyar alkotmány rendelkezéseivel ez az előterjesztés fehéren-feketén ellenkezik.

Torgyán József (FKgP):

Füzessy Tibor frakcióvezető úr a Kereszténydemokrata Néppárt előterjesztőjeként felhívta a parlament figyelmét arra a tényre, hogy ők semmiféle kedvezőtlen tényállítást nem tettek a köztársaság elnökével szemben. Szerintem Füzessy Tibor vagy nem olvasta el ezt a beadványt, vagy nem ismeri, vagy mások szövegezték azt.

Vastagh Pál (MSZP):

A szocialista képviselőcsoport jogi és politikai álláspontja a politikai nyilatkozat megítélésében az, hogy ez a politikai nyilatkozat tartalmát tekintve túlmegy azokon az alkotmányos lehetőségeken, amivel az Országgyűlés rendelkezik, nem áll összhangban az alkotmánnyal, alkotmányellenes, ezért ezt a politikai nyilatkozatot semmilyen körülmények között nem tudjuk támogatni.

Szájer József (Fidesz):

Mind tartalmilag, mind formailag alkotmányellenesnek tartjuk ezt a javaslatot, és ezen túl politikai szempontból azt hiszem, hogy minősíthetjük illetlennek is.

Kutrucz Katalin (MDF):

Ha az Országgyűlés csak olyan formájú és olyan elnevezésű aktusokat tehetne, mint amilyenek a jogalkotási törvényben vannak, akkor valószínűleg ez a magyar parlament egyesült erővel jó néhány nagyon kemény alkotmánysértést követett el, mert több ízben előfordult az, hogy a jogalkotási törvényben nem nevesített formában hozott határozatot. Ilyen volt például a litvánkérdéssel kapcsolatban hozott parlamenti döntés, és van még ezenkívül 3 vagy 4. Nem emlékszem pontosan a nevükre, talán felhívásnak hívtuk vagy állásfoglalásnak.

Jack Péter (SZDSZ):

Többen igyekszünk komolyan venni, hogy jogi érvekkel vitatkozunk. Ami itt folyik, ez nem jogi, hanem politikai akció, három képviselőcsoport politikai akciója, amit jogi köntösbe kívánnak öltöztetni, ha érveket kellene felsorakoztatni. A magyar közjog szabályai alapján az Országgyűlés azt teheti, amit jogszabály előír a számára, ennek hiányában a szokásra kell figyelemmel lenni.

Amit Kutrucz Katalin megemlített, azt állásfoglalásnak neveztük, 5 ízben hozott ilyet a magyar Országgyűlés, és kivétel nélkül minden esetben külpolitikai vonatkozású döntés volt. Valóban, ahogy Kutrucz Katalin mondta, minden egyes esetben a Ház teljes konszenzusával, és minden egyes esetben egy országgyűlési bizottság előterjesztésére.

Ha ebből a szokásból arra a következtetésre jutunk, hogy egy belpolitikai kérdésben az Országgyűlés nyilatkozatot tehet, ezzel – ahogyan Orbán Viktor fogalmazott – rendkívül veszélyes precedenst kezd el az Országgyűlés.

Most ezzel a nyilatkozattal a magyar Országgyűlés is elkezdi írói munkásságát.

Kónya Imre (MDF):

Torgyán József azt a megoldást ajánlotta, mint a köztársasági elnök megszólításának szerinte alkotmányos esetét, hogy kétharmados többséggel közjogi eljárást kezdeményezzünk. Én ezt az ajánlatot nem tartom elfogadhatónak, ez a nyilatkozat egészen más célt szolgál. A Torgyán József által említett eset nem a köztársasági elnök megszólítása, hanem a köztársasági elnök felelősségre vonásának esete, és nem is a köztársasági elnökhöz szól, hanem az Alkotmánybírósághoz.

Itt a tévedést az okozza, hogy a jogalkotási törvényben szereplő formákat kérnék számon ettől a nyilatkozattól, de nem is kérik számon, hiszen Hack Péter is azt mondta, hogy ennek a nyilatkozatnak nincs jogi relevanciája. Valóban nincs. Ez nem jogszabály.

Az, hogy valamilyen aktus nincs benne a jogalkotási törvényben, csak annyit jelent, hogy sem nem jogszabály, sem az állami irányítás egyéb eszközei közé nem tartozik. Viszont az Országgyűlés ezekben a megnyilatkozásaiban megnyilvánul, ha eddig mind konszenzussal támogatott és bizottság által kezdeményezett állásfoglalást hoztunk volna, ebből nem következik az, hogy ugyanolyan jellegű megnyilatkozást, ami nem tartozik a jogalkotási törvény hatálya alá, ne hozhatnánk.

Torgyán József (FKgP):

A kérdés az, hogy egyáltalán a köztársasági elnököt mint a legfőbb közjogi méltóságot mikor és milyen ürüggyel szólíthatja meg a parlament? Ezt a kérdést szabályozza a Magyar Köztársaság alkotmánya, és azt mondja, hogy annyiban különbözik a köztársaság elnöke az összes többi állampolgártól, hogy nem szólíthatja meg a parlament csak úgy, ahogy éppen kénye-kedve szerint eszébe jutna. Felszólalási jog nyilván bármikor megilleti, de a köztársaság elnökével szemben csak két esetben lehet előterjesztést tenni, bármennyire nem tetszik ez Kutrucz Katalinnak, majd előterjesztik a lex Kutruczot.

Elnök:

Megvontam a szót. Mindenkinek joga van, hogy a másik álláspontja ne tessék. Arra senkinek sincs joga, hogy ezt házszabálysértő módon adja kifejezésre. Ha valaki csóválja a fejét vagy ajkat biggyeszt, ezt ne minősítsük. Visszaadtam a szót.

Torgyán József (FKgP):

Elfogadom a személyemmel kapcsolatos kioktatást, mert annak kétségkívül alapja van. De engedje megjegyeznem, hogy nincs helye annak sem, hogy Kutrucz Katalin a nemtetszésének legyintgetésekkel adjon kifejezést.

Ennyi reagálás után rá kell térnem arra, hogy a megszólításnak két módja van. Az egyik az összeférhetetlenség esete, a másik az alkotmány-, illetve törvénysértés. Ez nem az az eset. Nyilatkozni általában nem lehet, mint ahogy nincs lehetőség arra, hogy megvitassuk, hogy tetszik-e nekünk a köztársasági elnök úr, vagy sem.

Vékony Miklós (MDF):

Nem hiszem azt, hogy formai okokra hivatkozással meg lehetne akadályozni az úgynevezett országgyűlési nyilatkozat parlamenti tárgyalását. Az alkotmány 19. § (2) bekezdése alapján, egy generális felhatalmazás alapján, amely vonatkozik arra, hogy a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzat szervezetét, irányát és feltételeit, tehát eme generális felhatalmazás alapján hozott állásfoglalásokat.

Hack Péter (SZDSZ):

A Magyar Köztársaság alkotmánya azt mondja az Országgyűlésnek, hogy az az általános felhatalmazás, amire Vékony Miklós hivatkozik, az alkotmányban rögzített korlátok között érvényesülhet. Tehát egyszerű többséggel vagy határozattal vagy állásfoglalással nem módosíthatja a jogalkotásról szóló törvényt.

Mi történik most? A három kormánypárti frakcióvezetőnek eszébe jut, hogy kitalál valami újat, ami nincs benne a jogalkotásról szóló törvényben, és úgy ítéli meg, hogy az önmagában elegendő ahhoz, hogy ez megjelenjen a magyar corpus jurisban anélkül, hogy módosítanánk a jogalkotásról szóló törvényt. Olyan, hogy állásfoglalás, van a jogalkotási törvényben, és ezért fontos megjegyezni, hogy az előző – emlékezetem szerint – öt mind állásfoglalás volt.

Azt hiszem, senki nem vitatja azt, hogy az Országgyűlés határozati formában nem dönthet például olyan ügyekben, amelyek az állampolgárokra kötelezőek. Nem azért, mert nem birtokosa a népszuverenitásnak, hanem azért, mert az alkotmány folytán kiadott jogalkotási törvény ebben korlátozza.

Mondok egy példát. Többször előfordul, hogy bűncselekmény elkövetésével vádolnak hatóságok, a törvényben felhatalmazott hatóságok országgyűlési képviselőket. Elindul az eljárás. Azt, hogy a képviselőkkel szemben a mentelmi jog felfüggesztődjék, ezt nem lehet egy nyilatkozattal pótolni. Ennek csak egy meghatározott formája van, nevezetesen az, hogy kétharmados döntéssel engedi meg az Országgyűlés. Vagy mintha egyes miniszterekkel kapcsolatban is bizalmi indítványt lehetne előterjeszteni, ugyan nyilatkozat formájában, de meg lehetne tenni azt, hogy a miniszter alkalmatlanságát nyilatkozattal próbálja kimondatni az Országgyűlés, miközben az alkotmány értelmében miniszterrel szemben ilyennek nincs helye. Az Országgyűlés végül is szabad abban, hogy mit tesz, tehet nyilatkozatot, elfogadhatja bármelyik képviselő versét is.

Kónya Imre nyilatkozatából nem volt az sem világos, hogy most ennek alapján ehhez a nyilatkozathoz lehet-e például módosító indítványt előterjeszteni, ha elfogadja ezt a nyilatkozatot az Országgyűlés, akkor az megjelenik-e a Magyar Közlönyben, alá kell-e azt írnia az Országgyűlés elnökének, és így tovább. Ez a javaslat felszakítja a gátakat. Mostantól mindenféle formai előírás nélkül, mindenféle tartalmi követelmény nélkül rá lehet zúdítani az Országgyűlésre a politikai deklarációkat, és ezeknek a napirendre vételével vagy kinyomtatásával kell foglalkozni.

Szigethy István (SZDSZ):

A nyilatkozattal kapcsolatos korábbi precedensekre való hivatkozás teljesen hibás. Ugyanis az érintett nyilatkozatok olyan kérdéseket érintettek, amelyek a magyar belső jog szerint, nemzetközi szerződések szerint nem voltak szabályozva. Nyilvánvalóan nem lehet egy országgyűlési határozatot vagy egy törvényt hozni olyan kérdésben, amelynek Magyarországhoz jogilag nincs semmi köze.

Ha erre nincs külön konkrét följogosítottságunk, akkor ilyet nem lehet csinálni, tehát marad az, hogy valamiféle konkrét formamegjelölés, elnevezés nélküli nyilatkozatot, ajánlást teszünk, aminek különösebb jogi kihatása nincsen. A Magyar Köztársaság parlamentje kifejezi a Magyar Köztársaság álláspontját valamiféle ügyben. Ennek nincs jogi formája.

Ezt nem lehet éppen ezért kivetíteni olyan esetre, amikor a Magyar Köztársaság alkotmánya és jogrendje értelmében szabályozott belső jogi viszonyok vannak. Tudomásul kell venni, hogy a köztársasági elnöknek és a parlamentnek vagy a parlamentnek és a bíróságoknak, a parlamentnek és az Alkotmánybíróságnak jogilag szabályozott kapcsolatrendszere van, föl sem vetődhet az, hogy ezeket meg lehessen kerülni. Kénytelen vagyok belemenni a szövegbe, „csak felmentéssel lehetett volna eleget tenni”, egy jogi állásfoglalást közöl: „alkotmányos kötelezettségét mulasztotta volna el”, ilyen megállapításokat egészen egyszerűen abszurdum tenni. Ha van jogi forma, ezeket a jogi lehetőségeket nem lehet félresöpörni. Semmi akadálya nincs annak, hogy a három koalíciós párt vagy két és fél, tegyen egy közös nyilatkozatot, ehhez joga van, de a parlamentben működő többségét nem használhatja fel arra, hogy a parlament nevében tegyen ilyen nyilatkozatot.

Füzessy Tibor (KDNP):

A köztársasági elnök úr és az Országgyűlés egymás közötti beszélgetése, hogy úgy mondjam, semmiképpen nem köthető formákhoz. Nemrég a köztársasági elnök úr levelet intézett az Országgyűléshez a politikai felelősséget vizsgáló bizottság tárgyában. Ezt a levelet az Országgyűlés, az alkotmányügyi bizottság is messzemenően megszívlelte, és egyáltalában nem kezdett azon gondolkodni, hogy most a köztársasági elnök urat mi jogosítja föl, hogy ő levelet intézzen az Országgyűlésnek.

Kutrucz Katalin (MDF):

Foglalkozhat-e az Országgyűlés olyan kérdéssel, amely kérdésben való döntés egy másik szervnek, más hatóságnak a feladatkörébe tartozik? Én úgy gondolom, hogy foglalkozhat. Kötelező döntést nem hozhat, mert ha ezt hozhatna, az valóban hatáskörelvonás lenne.

Azt azonban elég nehéz lenne mondani, hogy nem foglalkozhat ilyen típusú kérdésekkel az Országgyűlés, mert ha ez igaz, akkor az interpellációknak egy jelentős részét azonnal el kellene törölni.

Vastagh Pál (MSZP):

A köztársasági elnök is csak a közjog által megadott keretekben és lehetőségeken keresztül kommunikálhat az Országgyűléssel. A Füzessy Tibor által említett levél, az egy konkrét alkotmányi tétel, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedésre.

Hack Péter (SZDSZ):

Kutrucz Kati az interpellációt említi példaként. Szeretném, ha megemlékezne arról, hogy interpellálni kizárólag a végrehajtó hatalom tagjaihoz lehet. Sem a köztársasági elnököt nem lehet interpellálni, sem az Alkotmánybíróságot, sem a Legfelsőbb Bíróságot. Tartalmilag pedig az Országgyűlés egy interpelláció kapcsán egyetlen döntést hoz, nevezetesen azt, hogy elfogadja-e a miniszter válaszát, vagy sem.

Füzessy Tibor (KDNP):

A felelősségre vonás nem azonos azzal, hogy az Országgyűlés vagy bárki a köztársasági elnöknek egyetlen cselekvését vagy nem cselekvését helyteleníti.

Itt tehát szó sincs arról, hogy egy szabályozott eljárást akarnánk, és egy az Alkotmánybíróság javára fenntartott eljárást akarnánk az Országgyűlés hatáskörébe vonni, mert ezt senki nem akarja. De itt van egy luk. Óriási a különbség a köztársasági elnök felelősségre vonása és aközött, hogy egyetlen aktusával vagy aktusának hiányával nem értünk egyet. Ebben az űrben az Országgyűlésnek szabad mozgási lehetősége van formakényszer nélkül.

Szigethy István (SZDSZ):

„Az államfő eljárása veszélybe sodorhatja a parlamentáris demokráciát.” Felhívja Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy hatáskörét mindenkor a Magyar Köztársaság alkotmányának megfelelően gyakorolja. Elnézést, de akárhogy is nézem, ez ténymegállapítás, ez állásfoglalás, a köztársasági elnökkel szembeni elmarasztalás.

Gál Zoltán (MSZP):

Hallgatva ezt az igen izgalmas és érdekfeszítő vitát, végig azon gondolkoztam, hogy közismert konstruktivitásunkat hogyan tudnánk bizonyítani.

Nekem eszembe jutott Kónya Imre tegnapi felszólalása, amikor ő azt mondta, hogy ez tulajdonképpen, ami be van nyújtva, ez egy figyelmeztetés.

Ezért én tisztelettel ajánlom az indítványtevőknek, hogy adják ezt a címet neki, hogy „Figyelmeztetés”, vagy esetleg azt, hogy „Na, na”.

Elnök:

Szavazást rendelek el. Kibocsáthat-e az Országgyűlés a köztársasági elnököt megszólító nyilatkozatot? Az igenlő szavazatokat számolom. 12. Ellene? 8. Tartózkodás? 3. Megállapítom, hogy a bizottság igennel válaszolt erre a kérdésre.

• Belföld