Vissza a főcikkhez →

A Tv-Híradó – a köztársasági elnök legutóbbi döntése kapcsán – szükségesnek látta az Alkotmánybíróság határozata alábbi két mondatának idézését:

„A kinevezési jog gyakorlása alkotmányos megtagadásához olyan súlyú indokok kellenek, mint az Országgyűlés rendkívüli összehívásához vagy feloszlatásához…”

„A kinevezésre vonatkozóan kifejtettek értelemszerűen érvényesek… a felmentésre… is.”

Az Alkotmánybíróság két határozatban foglalkozott a köztársasági elnök kinevezési jogkörével. Ezekből a határozatokból mi a következő mondatokat látjuk szükségesnek emlékezetünkbe idézni:

Az Alkotmánybíróság 48/1991. (IX. 26.) AB-határozatából:

„Az alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja a köztársasági elnököt, amely végleges, felülbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelősséget az Országgyűlés előtt (önálló politikai döntés)… Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése a köztársasági elnöknek az is, ha kinevezési… jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kinevezést…”

„A kinevezés államfői, illetve főparancsnoki jogkör, amelynek gyakorlásával a köztársasági elnök – többek között – az alkotmány 29. §-ában meghatározott feladatát teljesíti.” (Az alkotmány 29. §-a szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.)

„E jog gyakorlásának tartalma a kinevezés megtagadását is magában foglalja, ebben az esetben az ellenjegyzés fogalmilag kizárt… A köztársasági elnök kinevezési jogkörének alkotmányjogi értelmezése szerint tehát az elnöknek joga van a kinevezés megtagadására. Ezáltal azonban egy olyan jogkör, amely az Országgyűlés előtti felelősséghez az alkotmány kifejezett rendelkezése szerint éppen az ellenjegyzéssel kapcsolódik, az ellenjegyzés szükségszerű elmaradása folytán a köztársasági elnök önálló politikai döntési jogkörévé válik…”

„…A kinevezés megtagadásához is olyan rendkívül súlyos kifogásnak kell fennállnia a kinevezendő személlyel szemben, vagy az aggályos kinevezések sorozatának kell olyan mértéket öltenie, hogy a demokratikus államszervezet védelmében a köztársasági elnöknek meg kell szakítania a folyamatot.”

Dr. Kilényi Géza, dr. Schmidt Péter és dr. Vörös Imre bírók különvéleményéből:

„…A megosztott hatáskörnek éppen az a lényege, hogy a …döntéshozatalban részt vevők egyike sem dönthet kizárólagos jogkörben, kötve van a döntéshozatal többi résztvevőjének akaratához, s a pozitív döntés csak konszenzus eredményeként jöhet létre. (Negatív döntést az elnök konszenzus nélkül is hozhat…).”

A8/1992.(I. 30.) AB-határozatból:

„Az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés – mint a köztársasági elnöki intézmény egyik alapvető feladata – nemcsak az elnök rendkívüli beavatkozási jogosítványai esetén szolgál az alkotmányértelmezés alapjául. Következik ebből a feladatból az is, hogy a köztársasági elnöknek hatásköri jogai gyakorlása során mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet demokratikus működésére, beleértve ebbe annak eljárási és technikai szempontjait is. Az »őrködés« nem korlátozódik tehát krízishelyzetek feloldására, hanem egésze az államügyek szokásos menetének…”

„Kinevezési jogköre gyakorlása során az elnöknek egyeztetnie kell azt a két kötelezettségét, amelyek mindegyike az államszervezet demokratikus működése feletti őrködésből, mint elnöki feladatból folyik. Egyrészt a kinevezésről indokolatlan késedelem nélkül döntenie kell, különben az államszervezet érintett hatalmi ágainak demokratikus működését akadályozná, másrészt kellő időre van szükség ahhoz, hogy eleget tehessen a kinevezési jogkörrel kapcsolatos garanciális feladatának. Ez utóbbi révén a köztársasági elnök kinevezési aktusa nem puszta formalitás…”

• Beszélő