Ezelőtt mintegy két hónappal az ügyvivői testületnek, tíz napja pedig az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportjának bejelentettem, hogy ügyvivő tisztemről lemondok, és más párttisztségre sem kívánom jelöltetni magam. Lemondásom tehát jóval megelőzte a Tölgyessy Péterét, de korábban nem tartottam helyesnek nyilvánosságra hozni.
Lemondásom nem tiltakozás, nem szembefordulás a Szabad Demokraták Szövetségével, és nem személyi konfliktus eredménye. Erre a döntésre két fő okom volt. A politikai közvélemény egy része számára személyem az éles konfrontáció jelképévé vált. Arról nem is szólva, hogy a kíméletlen szókimondás nem föltétlenül politikusi erény, ez a jelképesség ma már terhes nekünk, az ország súlyos helyzetében nézetem szerint új párbeszédre – bár nem új paktumra és nem nagykoalícióra – van szükség. Ezenfölül nem vagyok jó csapatjátékos, most pedig a szabad demokratáknak olyan vezetésre van szükségük, amely meg sem rezdül a megnövekedett felelősség súlya alatt.
A másik ok politikai. Úgy érzem, hogy mint szabadelvű konzervatív, mint a párt jobbszárnyának reprezentánsa, elszigetelődtem. De mivel nézeteltéréseink nem voltak súlyosak, ez okaim között a kevésbé jelentős.
Részt vettem a liberális mozgalom megalkotásában a „másként gondolkodó” régi demokratikus ellenzék szép napjai óta. Természetesen sajnálom, hogy a csapat most szétesik. De új idők új embereket követelnek, s ebben nem szabad érzelmesnek lennünk. Kérlek, fogadjátok el lemondásomat, amelyre senki nem kért föl, és amely pusztán józan helyzetmegítélésem következménye.
Jó munkát és sok sikert kívánok.
Budapest, 1990. október 23.
Friss hozzászólások
6 év 9 hét
8 év 34 hét
8 év 38 hét
8 év 38 hét
8 év 39 hét
8 év 40 hét
8 év 40 hét
8 év 42 hét
8 év 42 hét
8 év 43 hét