Újvárosi [Somogyi János]

Nyomtatóbarát változat

New Yorkban minden nőt megerőszakolnak, aki estefelé a Central Park közelébe merészkedik. Történt, hogy egy éjszaka egy ifjú hölgy megindult a park belseje felé. Amikor a szatír előugrott a fák közül, a hölgy villámsebesen ledobálta ruháit. A szatír zavarba jött, hátat fordított és futásnak eredt…
Világvárosi adoma

Szentgyörgyvölgyi Péter címzetes államtitkár (aki Budapest első számú vezetőjének tekinti magát) személyesen vette kezébe az ügyet. Érthető: eddig ő próbálta bebizonyítani, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok sorra jogszerűtlen határozatokat hoznak, a döntések tehát, amelyek alapján a főváros él, működik, sőt boldogul, voltaképpen nem is léteznek. Most váratlanul egy önkormányzati vezető, a VI. kerületi polgármester állítja ugyanezt.

Szentgyörgyvölgyi előbb a sajtónak nyilatkozott. Ha nem lesz rend a VI. kerületben, monda, kénytelen lesz javaslatot tenni… a belügyminiszternek! Az pedig kezdeményezni fogja a parlamentben az önkormányzat feloszlatását! Hamm! Volt VI. kerület, nincs VI. kerület.

A terézvárosiak szervezeti és működési szabályzata szerint a testület ülésére csak olyan előterjesztés kerülhet, amit a testület illetékes bizottsága megtárgyalt és véleményezett.

A kmb, egyetértésben a polgármesterrel, most azt kifogásolta, hogy az előzetes bizottsági véleményalkotásra nem került sor, illetve a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvéből a bizottsági állásfoglalás ténye nem állapítható meg.

A kmb verdiktje: ha nincs előzetes bizottsági álláspont, a képviselő-testület nem dönthet jogszerűen az előterjesztésről. (Mellesleg a képviselő-testület és a bizottságok tagjai nagyjából ugyanazon személyek.)

A dörgedelmes sajtó-előkészítés után Terézváros népe aggodalmasan várta, hogy az öklét rázó nagyúr, aki a múlt pénteken, május 29-én személyesen jelent meg a VI. kerületi városházán, porrá zúzza a törvénytelenkedő önkormányzatot. Ehelyett a testületi ülésen elsőként felszólaló kmb ismét csak figyelmeztette a perlekedőket, hogy egyezzenek meg, mert baj lesz. Néhány önérzetesebb önkormányzati képviselő azt gondolta, talán az államtitkár úr kíváncsi a testület tagjainak a véleményére is. Tévedtek. Beszéde után a címzetes hátat fordított, és fenségesen távozott.

Maga helyett a hivatala munkatársát hagyta ott, aki az elszontyolodott képviselőknek elmondta: a bizottsági véleményezésnek az a célja, hogy a bizottság kialakítsa a véleményét.

E vélemény ismeretében ugyanis a testület könnyebben tud dönteni!

Mi a helyzet azonban, ha a bizottság nem veszi igénybe e bizottsági segítséget? Ettől lesz törvénysértő a határozat?

A vélemények megoszlottak. Másképp foglalt állást a polgármester és másképp néhány képviselő.

Képviselő 1.: Ha a testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül a bizottsági vélemény, akkor a törvényességi kifogás az, hogy a jegyzőkönyv nincs mellékelve.

Képviselő 2.: A poroszos ügyrendi előírások merev követése, a folytonos hivatkozás rájuk arra szolgál, hogy a hivatalvezetés megakadályozza, hogy nem kedvére való előírások kerüljenek a testületi ülés elé.

Képviselő 3.: A testületi döntések törvényességének biztosítása és a döntések végrehajtása a polgármester feladata. Ha a képviselő-testület konstruktívan próbál működni, azonnal suhogni kezd a törvényesség szablyája.

A polgármester: Nem ezekről a formai törvénysértésekről van szó. Néhány megnevezhető képviselő tevékenysége nyomán több ízben olyan helyzetbe kerültem, hogy a megfelelő törvényes csatornán keresztül kellett valamiféle megoldást keresnem. A demokrácia nem egyszerűsíthető le arra, hogy összejövünk harmincan, és szavazunk arról, akkor, ahogyan és amikor. Valamennyi képviselőnek joga van rá, hogy felterjesztést tegyen. Ez nem feljelentés.

Ezután a testület sorra vette a kifogásolt határozatokat, és rendben megerősítette a korábbi döntéseit. A döntés (másodszori) meghozatala előtt a tárgy szerint illetékes bizottság jelen lévő tagja nyilatkozott, hogy a bizottság támogatja az előterjesztést.

Némi zavar olyankor keletkezett, amikor a kifogásolt határozat előterjesztője eleve egy bizottság volt. Sebaj, a bizottság véleményezte a saját indítványát, s egyetértett vele. Később újabb vita kerekedett: a testület nem tudta eldönteni, hogy a zárt ülés elrendeléséről szóló határozatot melyik bizottságnak kell véleményeznie. Végül azonban megegyeztek, és úgy döntöttek, hogy a korábban megtartott zárt ülés valóban és jogszerűen zárt ülés volt.

Természetesen terítékre került az a határozat is, amellyel a polgármestert felfüggesztették az állásából. Az időközben 18 fősre apadt testület 14 tagja a felfüggesztés fenntartása mellett voksolt. A minősített többséghez azonban 16 igen kellett volna. Egy képviselő úgy vélte, hogy a testület és a polgármester vitája munkaügyi vita, amelynek jogszerűségéről a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnak kell döntenie. A polgármester ellenben közölte, hogy a felfüggesztést kimondó határozat a kézbesítéssel lép hatályba, a kézbesítés pedig nem történt meg. Azaz a polgármester többszöri felfüggesztése nem is létező felfüggesztés!

Kinek használ ez a vita, kérdezte az egyik képviselő. Cui prodest? A demokrácia játékszabályait, magyarázták el képviselőtársai, mindannyiunknak tanulni kell. A demokrácia működése időigényes…

A budapesti VI. kerületben különösen sok időt szentelnek a tanulásnak. Meg is fogják kapni a jótanulási érdemrendet már 1994-ben.

• Önkormányzat