Skip to main content

A Józsefvárosban is áll a bál

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Múlt csütörtökön az ellenzékben lévő MDF-frakció bizalmatlanságot jelentett be Koppány Zoltán polgármesterrel (SZDSZ) szemben a VIII. kerületi önkormányzat testületi ülésén „a városháza általános működésével kapcsolatban fellépő általános elégedetlenség” címén. A testület, melyben 18-an az SZDSZ, 6-an a Fidesz, 11-en az MDF színeiben jutottak be (rajtuk kívül tagja még egy szocialista és egy független képviselő), 18:14 arányban megszavazta a bizalmatlansági indítványt. A polgármester ennek ellenére nem szándékozik lemondani.

A szavazás titkos volt, ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a polgármester ellen szavazott az SZDSZ-frakció egy része is, amely hónapok óta konfliktusban áll polgármesterével és a fideszes alpolgármesterrel. A VIII. kerületnek jegyzője sincs. Az első jegyzőt, Páldi Józsefet is a képviselő-testület távolította el, bár akkor az SZDSZ-frakció másik része volt a kezdeményező. A polgármester új jegyzőjelöltjét, Mihály Lajost a frakció most lázadó többsége az ellenzéki MDF-fel koalícióba tömörülve nem szavazta meg áprilisban, mondván, hogy a megbízott jegyzőnő – az igazgatási osztály vezetője – nekik teljesen megfelel. Az SZDSZ-frakció reménytelenül kettészakadt, az eddigi egyeztetési kísérletek rendre kudarcot vallottak. Az önkormányzati testületben kialakult viszonyok azért is sajnálatosak, mert a Józsefváros számos társadalmi problémát példaszerű türelemmel és körültekintéssel kezel. Félő, hogy a hatalmi harcnak áldozatul esnek a VIII. kerület eddigi eredményei.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon