A frakciónak egy nő tagja van, csakúgy, mint 1990-ben. Úgy látszik, ez kötelező hagyomány. Három képviselő került be egyéni körzetből, 19-en listákról. Az átlagéletkor 54,7 év, jó tízzel több, mint a győztes MSZP-é. A kereszténydemokrata képviselők között van 1 nyolcgyerekes, 1 hatgyerekes, 2 négygyerekes, de leggyakoribb körükben is az 1-2 gyerek. (10 fő)
A frakció túlnyomó többsége diplomás (19 fő), s ezen belül a legtöbben jogi végzettségűek (8 fő).
Nem vagyunk már egészen ártatlanok. Vannak elképzeléseink arról, hogy hogyan ismerhették fel a politikai igazságot Csurka István leghűségesebb tanítványai a magyar fórumbeli Farkas Elemér-cikk megjelenését követően. Tény, hogy a buzgó Pesti Hírlap pénteki (január 22.) számában a népi-nemzeti körök emlékezetes hétvégi találkozója után öt nappal ezt olvastuk:
„Eleinte zavart okozott, de később megtanultuk, hogy a Demokrata Fórumon belüli népi-nemzeti és népnemzeti irányzatok között jelentős különbségek vannak.
Az éhezés 20. napja után, egy – bár a Létminimum Alatt Élők Társaságának szervezésétől függetlenül – paksi éhségsztrájkoló halála árán a tömegkommunikáció mégiscsak keblére ölelte a bicskei demonstrációt. A kormánypárti propaganda konyháján kifőzték a követendő álláspont kvintesszenciáját: zsarolás, terrorizmus, bizonyos ellenzéki erők aknamunkája a kormányellenes éhezés.
Múlt csütörtökön az ellenzékben lévő MDF-frakció bizalmatlanságot jelentett be Koppány Zoltán polgármesterrel (SZDSZ) szemben a VIII. kerületi önkormányzat testületi ülésén „a városháza általános működésével kapcsolatban fellépő általános elégedetlenség” címén. A testület, melyben 18-an az SZDSZ, 6-an a Fidesz, 11-en az MDF színeiben jutottak be (rajtuk kívül tagja még egy szocialista és egy független képviselő), 18:14 arányban megszavazta a bizalmatlansági indítványt.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 5 hét
9 év 30 hét
9 év 34 hét
9 év 34 hét
9 év 36 hét
9 év 36 hét
9 év 36 hét
9 év 38 hét
9 év 39 hét
9 év 39 hét