Skip to main content

Talált tárgy

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Tisztelt Főszerkesztő Úr

Önnel több alkalommal személyesen és telefonon folytatott megbeszéléseinkre – a lap egyes munkatársainak és szerkesztőinek kötelező szakmai tárgyilagosságának kérdésében ezúton is szeretném kifejezni véleményemet, amelyet velem együtt sokan az olvasók közül is osztanak.

A megyei lap általunk is rendkívül fontosnak tartott tárgyilagosságát, e téren elért eredményeit véleményünk szerint nem jól szolgálják azok a munkatársak és szerkesztők, akik mint D. I., 0. T., K. L., V. K. és Cs. B. munkájukban pártállásuk, illetve politikai nézeteik szerint sorozatosan szubjektívan mutatják be az objektív eseményeket.

Véleményünk szerint ez jelentősen rontja a megyei lap kívánt hitelét, amelyért – feltehetően – Ön személy szerint is sokat tett.

Ezt erősítendő, a megyei lap objektivitásáért kifejtett erőfeszítéseiben kívánunk önnek eredményesebb munkát már a legközelebbi jövőben is.

Szívélyes üdvözlettel:

Tótfalvi Sándor



MDF Nm Hivatalvezető












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon