A Magyar Út Alapítvány és az általa támogatott körök mozgalomként működnek a teljes rendszerváltozás és a magyar érdekek érvényesítésének szolgálatában. A Magyar Út mozgalom figyel és cselekszik. Szeretettel hív minden magyarságát vállaló egyént és családot a köreibe. Elég volt a várakozásból és a folytonos feltételes módból. Függetlenségünk nem alku tárgya, hanem velünk született emberi jog. Itthon vagyunk, és gazdák leszünk.
A Magyar Út országos értekezlete megdöbbenéssel értesült Andrásfalvy Bertalan művelődési és oktatási miniszter leváltásáról, annak módjáról, és kifejezi azt az álláspontját, hogy ez a leváltás semmiképpen nem eredményezheti a liberális szellem beköltözését a magyar oktatás és művelődés irányításába.
A Pénzügyminisztérium élén történt váltásnak is csak akkor van értelme, ha új pénzpolitika kezdődik.
A Magyar Út következő állásfoglalását március idusával kapcsolatban teszi közzé.
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
49 hét 1 nap
3 év 22 hét
3 év 26 hét
3 év 26 hét
3 év 27 hét
3 év 27 hét
3 év 27 hét
3 év 30 hét
3 év 30 hét
3 év 30 hét