A zsidó hitközség pénzéből és megbízásából épült Zsidó Gimnáziumot 1952-ben államosították, majd az ELTE tulajdonába került, és tanárjelöltek gyakorló iskolájává vált. Az igen erős gimnázium pár éve ismét újított: a megszokott négy évfolyam helyett a klasszikus nyolcat indította.
A korábban elvett egyházi ingatlanok rendezéséről szóló törvény alapján a Magyarországi Zsidó Hitközség most visszaigényli a gimnáziumot. Felbolydultak a kedélyek: egy fellendülőben lévő kezdeményezés, ambiciózus tanári gárda és vállalkozó kedvű tanulóifjúság kerülhet egyik napról a másikra az utcára. A kását persze nem eszik olyan forrón. A gimnázium igazgatónője a legutolsó szülői értekezleten már azzal nyugtatta a szülőket, hogy az a gyerek, aki itt kezdte meg a nyolc osztályt, itt is fogja befejezni. Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulóig nem változik semmi. Hogy ezt mire alapozta, azt nem sikerült megtudni, mert az igazgatónő két alkalommal is elzárkózott a beszélgetés elől. De a problémát végül is nem neki kell megoldani, és az tagadhatatlan, hogy az itt folyó munkáért és a távlatokért óriási a felelőssége.
A Magyarországi Zsidó Hitközség igénye az épületre kétségkívül jogos, ezt ma már minden fél kivétel nélkül elismeri. S Amikor más egyházak látszólag minden aggályoskodás nélkül visszaigénylik hajdani ingatlanaikat akkor is, amikor az eredeti állapot visszaállítása szemlátomást csak a visszaigénylő számára fontos, amikor ez a folyamat a presztízsharcok felé mutat, az izraelita felekezet igénye hajdanvolt iskolájára a lehető legtermészetesebb.
Felvetődhet persze, miért éppen ehhez a Cházár András utcai épülethez ragaszkodnak annyira, hiszen annak állaga legalábbis leromlott, miért nem felelne meg egy másik, esetleg újonnan épített iskola, mint ez például a Móricz Zsigmond Gimnázium esetében történt. Zoltai Gusztávval, a Magyarországi Zsidó Hitközség vezetőjével beszélgettem erről és a leendő zsidó gimnáziumról.
Beszélő: Az a pletyka járja, hogy önök azért ragaszkodnak az épülethez, mert az itt végzett, most Amerikában élő tehetősebb hazánkfiai csak így támogatnák egy zsidó gimnázium alapítását.
Zoltai Gusztáv: Ez több részében is sántít. Egyrészt van már zsidó felekezeti középiskolánk, Budapesten az Anna Frank Gimnázium. Másrészt nem kaptunk konkrét pénzügyi ajánlatokat külföldről. Bár az valószínűsíthető, hogy aki teheti, még Amerikából is biztos szívesen támogatja az alma mater újraindítását. Az épülethez pedig azért vagyunk kénytelenek ragaszkodni, mert nincs más lehetőségünk. Nem vagyunk olyan anyagi helyzetben, hogy egy új iskolát építhessünk. Egyelőre senki sem kínált nekünk más, megfelelő megoldást.
Beszélő: Mi tette most szükségessé, hogy éljenek a visszaigénylés jogával?
Z. G.: A közhiedelemmel és a 10-15 évvel ezelőtti állapottal ellentétben a gimnáziumunkban két-háromszoros a túljelentkezés. Jelenleg 252 diák tanul ott, és sokakat kell helyhiány miatt elutasítanunk.
Beszélő: Miért nem a meglévő Anna Frank Gimnáziumot bővítik tovább?
Z. G.: Az épület a Rabbiképző Intézet egyik szárnya, társbérletben működik a közép- és a felsőfokú oktatás igen szűkös helyen. Ez Kelet-Európa egyetlen rabbiképzője, nem fejleszthetünk tovább ennek a rovására.
Beszélő: A Radnóti jelenleg egy nagyon erős, fejlődésben lévő, nyolcosztályos középiskola magas színvonalú humán-, reál- és nyelvi képzéssel, ezernél is több diákkal. Mi az önök kínálata ezzel szemben?
Z. G.: A terveink semmiképpen sem a jelenlegi Radnóti Gimnázium ellen irányulnak, tehát a kínálatunk sem az övékkel szemben áll. Tizenhárom évfolyamos iskolát kívánunk indítani, óvodától a nemzetközi érettségiig.
Beszélő: Lesznek-e tantárgyi specialitások?
Z. G.: Természetesen. A nemzeti alaptantervnek megfelelő ismeretanyag mellett a héber nyelvet, a zsidó történelmet kívánjuk tanítani.
Beszélő: Ilyen jellegű alap- és középfokú képzés az Anna Frank Gimnázium mellett még két helyen folyik.
Z. G.: Igen. Az egyik a Wesselényi utcai Reichmann-féle zsidó iskola. Ez ortodox jellegű, erősen vallásos intézmény. A másik a Lauder Javne Zsidó Közösség Iskola, amely inkább a kettős identitáshoz fűződő ismeretanyagot tanítja, és világi jellegű. Mi a kettő között akarunk létrehozni egyházi gimnáziumot.
Beszélő: Mi lesz a sorsa a Radnóti Gimnázium jelenlegi használóinak?
Z. G.: Az ügyben még nincs döntés, egyelőre még nem kaptuk vissza az épületet, ezért csak elképzelésekről tudok beszámolni. Két dologról van szó: a tanári gárdáról és a diákokról. Aki vállalja az egyházi iskola szellemiségét, természetesen továbbra is taníthat nálunk, egyébként pályázatokat írunk majd ki. A tanulókkal már más a helyzet. Természetesen felvételi vizsgával lehet bekerülni a zsidó gimnáziumba.
Beszélő: Más felekezetűek jelentkezését is várják?
Z. G.: Ez nem olyan egyszerű kérdés, mint például a keresztény iskolák esetében. A zsidó vallás számos sajátosságot is jelent, amit nehezen lehetne elvárni más felekezetű gyermekektől. Nem tervezzük ugyan olyan szigorúra az iskolát, mint a Reichmann-féle zsidó iskola, ahol például a lányok nem hordhatnak nadrágot, nem táncolhatnak a fiúkkal, sőt egy osztályba sem járhatnak velük. De nálunk is lesz kötelező sapka viselet, és az étkezés is természetesen kóser lesz. Nem tudom, milyen alapon lehetne megtiltani egy nem zsidó tanulónak, hogy disznóhúsból készült ételt behozzon az épületbe, márpedig nálunk ezt tilos…
Beszélő: Mikorra tervezik az iskola megnyitását?
Z. G.: A legoptimistább elképzelések szerint 1993 szeptemberében. De ez még sok minden függvénye.
Beszélő: Hány tanulóra számítanak?
Z. G.: Kezdetben az Anna Frank Gimnázium fog teljes létszámmal átköltözni, ehhez fel tudjuk majd venni azokat, akiket eddig helyhiány miatt kellett elutasítanunk. Ha arra gondol, hogy a Radnóti jelenlegi, ezernél is több fős létszáma nem nyomósabb érv-e a miénknél, annyit tudok mondani: az igényfelmérések alapján szükség van az épület nagyságára.
Beszélő: Változni fog-e a gimnázium neve az önök tulajdonában?
Z. G.: Furcsán fog hangzani, hiszen nem kell azt magyarázni, hogy Radnóti Miklós mit jelent a magyar zsidóságnak, mégis: a gimnázium valószínűleg Anna Frank nevét fogja viselni. De ez még a jövő zenéje, ez éppúgy változhat, mint az elképzeléseink nagy része. Kivéve azt, hogy gimnáziumra szükség van.
Gimnáziumra tényleg szükség van. Zsidó Gimnáziumra is, Radnóti Gimnáziumra is. A hagyományok vajon mit jelentenek? Hány évet, hány érettségi vizsgát, hány nosztalgiázó öregdiákot? A Radnóti éppúgy „iskolát teremtett” az oktatásügyben, mint a hajdani Zsidó Gimnázium. Mindkettő joggal hivatkozhat hagyományaira, eredményeire; mindkettő méltán igényelheti a működéshez szükséges feltételeket. Épület viszont legalább eggyel kevesebb van, mint kéne.
Hivatkozott cikkek
- Oktatás [7]