Beszélő: A rehabilitációs program nyilván csak akkor vonzza a befektetőket, ha garantálható, hogy a terület egészének rehabilitációja hat év alatt valóban megtörténik. Arra viszont nincs garancia ezen a kiszámíthatatlan fővárosi ingatlanpiacon, hogy erre az ingatlaneladásokból meg lehet teremteni a fedezetet. Múlt heti cikkünk szerzője Öntől is és az akciót bonyolító SEM IX. Rt. vezérigazgatójától is úgy értesült, hogy ennek a lehetősége nagyon is reális. A hiányzó tőke pótlására az önkormányzatnak nincs fedezete. Ez az egyik legsúlyosabb aggály, ami a programmal kapcsolatban fölmerült.
Dr. Gegessy Ferenc: Hát igen, ez a lehetőség, amit említett, valóban fennáll. Abban a hipotetikus esetben, ha a világkiállítás ellenére, a gazdasági átalakulás ellenére továbbra is lefelé haladna a magyar gazdaság, ha gyenge marad a beruházási szándék, akkor bizonyára mi se találunk elég beruházót. Ebben az esetben nem hat év alatt, hanem hosszabb távon, tíz vagy tizenhat év alatt zajlik le a rehabilitáció.
Beszélő: Viszont az önkormányzat és a SEM IX. Rt. szerződése hat évre szól. Az rt., amikor a befektetővel szerződik, ebben a hat évben gondolkodhat. Az ingatlanok értékét alapvetően befolyásolja, hogy mennyi idő múlva lesz itt egy olyan megnövekedett értékű rehabilitált városrész, amelyben a megvásárolt ingatlant hasznosítani tudja.
G. F.: Ezért gondolkodunk hat évben, és ha minden összejön, akkor ezt tartani is tudjuk, de erre garanciát nem adhatunk. Ha nem fejeződik be a rehabilitáció, hat év múltán az akkori önkormányzat dönt. Vagy úgy, hogy lezárja az akciót, és ami megépült, megépült, ami nem, nem, vagy pedig meghosszabbítja a szerződést egy, két, öt, tíz évvel, szükség szerint. Az önkormányzat egyébként bármikor dönthet úgy, ha mondjuk zuhannak az ingatlanárak, hogy leállítja az akciót, és kiveszi belőle a pénzét, ha még van benne, vagy éppen ellenkezőleg, beletesz egy kis pénzt, hogy továbblendítse az akciót, bár jelentős összeget nyilván nem tud… Tehát az ellenőrzés nem kerül ki az önkormányzat kezéből. A felügyelő bizottságban a többség mindig az önkormányzat képviselőiből áll, az igazgatótanács elnöke a mindenkori polgármester. Megjegyzem, Zolnay János cikkéből úgy tűnik, hogy ez a tisztség az én személyemhez kötődik, pedig nem, ez a polgármesteri státushoz kötődik.
Beszélő: Nem éppen az volna ennek a konstrukciónak a lényege, hogy a befektető garanciát kap arra, hogy az egész városrész ismert határidőn belül rehabilitálva lesz, és ez vonzza őt ide?
G. F.: Az esetleg elmaradó építkezéseket az esetleg elmaradó beruházók helyett az önkormányzat nem tudja pótolni, mi csak azt tudjuk megtenni, hogy az egész területre egy időben hirdetjük meg a versenytárgyalásokat, az egész területet együtt propagáljuk. Az első, a második vállalkozó nyilván úgy jön ide, hogy bízik abban, hogy a többi vállalkozó is megjelenik. De az ötödik már látja, hogy a területen valami már elindult, és a folyamat önmagát erősíti.
Beszélő: Három lakótömböt már rehabilitáltak a Ferencvárosban. Itt négyzetméterenként ötvenezer forintért árulják az új lakásokat, de nem nagyon kelnek el. Sőt, úgy hallottam, hogy az OTP nem is nagyon ambicionálja az eladásukat, mert ez az eladási ár néki alacsony. Ezek szerint a helyi ingatlanpiacon nem túl jók a kilátások.
G. F.: Erről én is hallottam, de szolgálhatok egészen más példával is. Egy szövetkezet építtet a Páva utcában 66 lakást, és a hatvanhatból hatvanegy már az átadás előtt elkelt ötvenegyezer forintos négyzetméterenkénti árért. Úgyhogy, ha valaki igazán el akarja adni azokat a lakásokat, akkor el lehet.
Beszélő: A pénzügyeken túl a másik komoly aggály, ami a rehabilitációs programmal kapcsolatban fölmerül, az, hogy a felújítandó területről a bérlők a kerület legelhanyagoltabb és a program által sem érintett részébe szorulnak, a Dzsumbuj, a Vaskapu környékére, és ott egy szociális és etnikai gettó alakul ki.
G. F.: A múlt heti cikk szerzője még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy, idézem, „a kiszorulók a hajléktalanok táborát fogják duzzasztani”. Nos, ez egy durva ferdítés, senki nem lesz hajléktalan, mindenki kap lakást, reményeink szerint jobbat azoknál a nagyrészt lerobbant lakásoknál, amelyben most laknak. Körülbelül négyszáz bérlőt kell elhelyeznünk, és a területen nagyjából ezer új lakás épül. Ennek a lakásállománynak egy része önkormányzati tulajdonban marad, és a bérlők jó része ezekbe az új vagy felújított lakásokba költözhet. Akik elkerülnek erről a területről, azokat is igyekszünk egyenletesen elhelyezni a kerület különböző részeiben. Igaz, hogy az igénybe vehető önkormányzati lakások nagyobb része az Ön által említett részen van, de azért máshol is akad. Az is elképzelhető, hogy a kerület arra kényszerül, hogy a kiköltözők számára lakásokat vásároljon.
Beszélő: Hány önkormányzati lakás áll most üresen.
G. F.: Körülbelül negyven.
Beszélő: Hányban laknak önkényes beköltözők?
G. F.: Körülbelül ötvenben.
Beszélő: Amikor tavaly év elején egy önkormányzati bizottság végiglátogatta az önkényes beköltözőket, még közel száz ilyen családot talált.
G. F.: Mire kitavaszodott, már jóval száz fölött volt a számuk.
Beszélő: Ezek szerint azóta százas nagyságrendben költöztethettek ki önkényeseket, hiszen bizonyára időközben voltak újabb beköltözések.
G. F.: Igen. Volt, akit szükséglakásba, volt, akit a régi lakóhelyére, de, ha más lehetőség nincs, az utcára.
Beszélő: Az önkormányzati bizottság azt javasolta, hogy minden kiköltöztetés előtt gondosan vizsgálják meg a család helyzetét, és – különösen a gyerekesekkel szemben – gyakoroljanak méltányosságot.
G. F.: Húsz-harminc esetben gyakoroltunk, sokkal ritkábban, ahogy ezt a bizottság javasolta. De mi a megoldás kulcsát abban látjuk, hogy a lakásokat ne hagyjuk üresen. Kéthavonta pályáztatjuk az üres lakásokat, igyekszünk, hogy mindegyiknek legyen gazdája. Jövő év elejére a különböző nyilvántartások összevetésével talán eljutunk odáig, hogy legyen egy kilencvenkilenc százalékban pontos képünk arról, hogy hol vannak megürült lakások.
Beszélő: Az a bűncselekmény, amire nemrég fény derült, hogy tudniillik az IKV munkatársai hosszabb időn keresztül eladogatták a megürült önkormányzati lakásokat, arra utal, hogy az önkormányzat figyelme nem egyenlően oszlik meg az önkényesek által elfoglalt és az elhalálozások során megürült lakások között.
G. F.: Amire utal, az kétségtelenül súlyos bűncselekmény, amelyben már megtettük a feljelentést. Végül is összesen kilenc lakásról van szó, és fél év, maximum egyéves időtartamról, amelyen belül ezek az ügyletek lebonyolódtak.
Beszélő: Köszönjük a beszélgetést.
Hivatkozott cikkek
- Belföld [9]