R. Á. [Radványi Ákos]

Nyomtatóbarát változat

Az alapítói jogok

Költségvetési szervet az Országgyűlés, a kormány, a miniszter és a helyi önkormányzat alapíthat. A költségvetési szerv alapításáról és megszüntetéséről jogszabályban vagy határozatban (alapító okiratban) intézkednek.

Ha a Magyar Rádió és a Magyar Televízió megfelelne ezeknek a feltételeknek, akkor ezeket az intézményeket az alapító okirat módosításával egyidejűleg átszervezhetné, megszüntethetné vagy tevékenységi körüket módosíthatná. Kérdés, hogy ki az alapító, s hogy van-e ilyen egyáltalán.

Mint tudjuk, a Magyar Rádió őse, a Telefonhírmondó 1893. február 15-én szólalt meg először. A budapesti rádió 1925. december 1-jén kezdte meg rendszeres adását a Rákóczi út 22. szám alatti stúdióban, tulajdonosa Magyari Endre volt. A stúdió 1928 októberében költözött át jelenlegi székházába. 1945-ig a Magyar Rádió magántulajdonban volt.

A háborút követően, 1945. május 1-jétől indult újra a rádiózás. A 6670/1945. ME rendelet a rádió magántulajdoni jellegét megszüntette. Az új engedélyező okirat értelmében a használat joga a Magyar Központi Híradó Részvénytársaságé, amelyet Ortutay Gyula vezetésével a koalíciós pártok hoztak létre 150 részvény kibocsátásával. A szervezeti felépítés és az igazgatási forma tehát részvénytársasági, a jövedelem pedig a koalíciós pártokat és a szaktanácsot illette.

A Magyar Rádió intézménynevét a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány a 1072/1957. (VIII. 18.) Korm.-határozattal „Magyar Rádió és Televízió”-ra változtatta.

Az így létrehozott intézmény 1974-ben, a már sokat emlegetett 1047/1974. (VIII. 10.) MT határozat rendelkezése alapján vált ketté. A kormány egyik esetben sem rögzítette alapító okiratban az intézmény nevét, székhelyét, állami feladatként ellátandó alaptevékenységét, gazdálkodási jogkörét, felügyeleti szervét, az alapító szerv nevét, a költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendjét, az ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét.

A hivatkozott MT határozat alapító okiratnak nem tekinthető. Nem alapító okirat a 1072/1957. (VIII. 18.) Korm.-határozat sem. 1945 és 1957 között a kormány rendeletben, illetve határozatban a Magyar Rádió alapításáról nem rendelkezett.

Alapító tehát nincs. A kormány nem az.

A felügyeleti jog

A 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat korábbi szövege szerint a felügyeletet a kormány egy megbízott tagja látta el.

A 116/1989. (XI. 22.) MT rendelet e két intézmény felügyeletére felügyelő bizottságot hozott létre, amelynek feladatát nem taxatív felsorolásban határozta meg, de a bizottság hatáskörébe vonta a kommunikáció szabadságának érvényesítését, a produkciók szabad versenyének biztosítását, a kulturális értékek bemutatásának elősegítését, a műsorok minőségének felügyeletét, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szervezeti tagozódásának elveit, a vezetők kinevezését, a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyását.

A felügyeleti jogkört szűkítette az 1/1990. (I. 14.) MT rendelet oly módon, hogy kivette a felsorolásból a műsorok minőségére vonatkozó felügyeleti jogot és a szervezeti szabályzat jóváhagyásának jogát, a vezetőkre vonatkozó kinevezési jogot pedig javaslattételi joggá alakította át.

E rendelkezéseket a 92/1990. (V. 2.) MT rendelet hatályon kívül helyezte, és így a felügyeletre vonatkozó egyetlen hatályban maradó szabályozás a 1047/1974. (IX. 18.) MT határozatnak (szintén ezzel a rendelettel módosított) 6. pontja lett, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió a kormány felügyelete alatt áll. Ennek keretében jóváhagyja a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szervezeti és működési szabályzatát.

A taxatív felsorolást először tehát nyitva hagyták, bővítésének lehetőségét a jogalkalmazóra bízták a „más jogszabály hatáskörébe utal” fordulattal, majd a feladatok meghatározásánál az „így különösen” kifejezés használatával, végül pedig egyetlen, a felügyelet „keretében” elvégezhető konkrét feladatot jelöltek meg. Ebből megállapítható, hogy a jelenleg hatályos rendelkezés a Magyar Rádió és a Magyar Televízió feletti kormányzati felügyelet körét kizárólag a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyására szűkíti, és nem ismeri el más, egyébként a felügyelet fogalmába tartozó tevékenységre.

A kormány, illetőleg a miniszterelnök meghatározott országos hatáskörű szervek (Központi Statisztikai Hivatal, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatala, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság), illetve központi intézmények felett felügyeletet, egyes társadalmi és érdek-képviseleti szervek felett (a külön jogszabályoknak megfelelően) törvényességi felügyeletet gyakorol [1006/1990. (VII. 17.) Korm.-határozat a kormány ideiglenes ügyrendjéről]. A kormány ellenőrzési feladatok ellátására kormánybizottságot hozhat létre, vagy kormánybiztost nevezhet ki.

A 1047/1974. (IX. 18.) MT határozat, melynek 6. pontját az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, nem jogszabály (csak az állami irányítás egyéb eszköze), így tartalma kizárólag a kormány által irányított szervekre kötelező. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak az államigazgatási szervezetbe tagolása pedig a 27/1990. (VIII. 13.) kormányrendelet nyomán megszűnt. Ezek szerint a jogszabályok nem adnak lehetőséget kormánybiztos kinevezésére a Magyar Rádió és a Magyar Televízió élére.

• Belföld