K. F. [Kőszeg Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

Történeti kötelezettségének eleget tett az új Országgyűlés azzal, hogy törvénybe iktatta az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségét. A honatyák egyetértettek abban, hogy a parlament ezzel a formális, de jelképes értékű aktussal kezdje meg tevékenységét, hiszen 1956 forradalmának is az volt a célja, ami a mai parlamenté: a demokratikus, független Magyarország megteremtése. Így senki sem aggályoskodott amiatt, hogy a törvénytervezet szövegét a képviselők csak a frakcióüléseken ismerhették meg, ha megismerhették, és nem kapták kézhez. De hiszen egy ilyen szöveg némelyeknek tetszik, némelyeknek kevésbé, inkább ünnepélyes nyilatkozat, mint valóságos jogszabály.

Ehhez képest némi meglepetést okozhatott, hogy a Ház tagjai az ülésteremben egy „új változat” feliratú szöveget találtak a padjukon – a régi változatnak se híre, se hamva. Az új változat, amelyet korábban csak a frakcióvezetők láttak (s ők is csak kutyafuttában), a réginél rövidebb és általánosabb volt, tartalmazott azonban újdontúj második szakaszt is. Ez a paragrafus kimondja, hogy az Országgyűlés „október 23-át, az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja”.

Ez a törvényhely már korántsem jelképes csupán – de mit is jelent? Korábbi jogszabályaink ismertek fizetett munkaszüneti napokat (ilyen május 1. vagy augusztus 20.), és ismertek egy nemzeti ünnepet: április 4-ét. A nemzeti ünnepnap – ha nem sajtóhiba – jogi újdonság. A bizonytalanságot csak fokozta, hogy az Országgyűlés megbízott elnöke, Szabad György professzor a szavazás eredményét úgy hirdette ki, hogy már nemzeti ünnepről szólt.

A múlt év őszén még úgy állt a dolog, hogy népszavazással kell eldönteni, melyik jeles nap legyen a nemzeti ünnepünk – az a hivatalos, állami ünnep, amikor külképviseleteink vendégül látják a fogadó ország politikai vezetőit, a diplomáciai testületeket stb. –: március 15-e, augusztus 20-a vagy október 23-a. Népszavazásra ehhez persze nincs szükség. Országgyűlési szavazásra azonban nyilvánvalóan igen. Ehhez pedig tudni kelletik, miről is szavaz a Ház.

Most ugyanis nem világos, azt szavazták-e meg a képviselők, hogy október 23-a ünnepnap, azaz fizetett munkaszüneti nap legyen, vagy azt-e, hogy október 23-a legyen a Magyar Köztársaság hivatalos nemzeti ünnepe.

Az a két személy, aki tartózkodott a szavazástól, aligha azért tett így, mert nem tekinti a forradalom napját megünneplésre méltónak. Inkább talán azért, mert lázasan megérteni próbálta, mire is kellene igent mondania.

A többiek vajon mind értették?

• Belföld