Skip to main content

Beszélő hetilap, 17. szám, Évfolyam 2, Szám 19

(Mihálffy László): Kereszténynek lenni – ma

(Őri Tibor): Nemzetiségi helyzet nemzetiségi szemmel

révész: Lajhár, Linda, Parlament

Kis János: A megállapodás

–efhá– [F. Havas Gábor]: A köztársaság börtönviselt ideiglenes elnöke

Bemutatjuk Göncz Árpádot

: „Én is engedek, a másik fél is enged…”

: „Ez a tervezet nagyon-nagyon jó megállapodásokat ajánl”

Szilágyi Sándor: Tekintsék az erdélyieket az összmagyarság integráns részének

Vajna János: A jéghegy és az óceánjáró

Kiss Ilona: Nyelv nélkül élni?

Beszélgetés Hidász Ferenc ferences szerzetessel Kárpátalja egyházi és szellemi életének kérdőjeleiről

Zaválnij Georgij: Ukrajna lesz a következő?

Lvovi helyzetkép

E. J. [Eörsi János]: Hasonló cipőben

Eörsi István: Egy újfajta félelem bűvöletében

Szilágyi Imre: A populisták győzelme a liberális értelmiségiek fölött

Választások Horvátországban

Barcsi János: És Szerbia?…

Kovács András: A vereség után

Beszélgetés Benyó Pállal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alelnökével

Vargha Márton: Kié az adat?

(Pogány Sára): Kaszópusztai vadászparadicsom

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Mit fogadtunk el?

Eörsi János: Népligeti utó(d)kampány

: Megállapodás

Bauer Tamás: Új liftkezelő

Molnár Géza: Hogyan tovább?

A Tisza-völgy természeti adottságai és a vízlépcsők

Bihari Ágnes: Elvágyódás ’90

Koncz András: Kereszt a Keleti-tengernél

(Seres Antal): SZOSZ – álvita és valódi feladatok

(Dr. Dömötör Ákos): Egy titkosan kezelt nyomtatvány

: [A nyomtatvány]

: A központ szíve

– Anyák napja, 1949 –

Montágh Balázs: Aggódó nyilatkozat

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon