Szilágyi Sándor

Nyomtatóbarát változat

– Mit vár az erdélyi magyarság az új magyar parlamenttől?

Szőcs Géza: Azt hiszem, az elmúlt évek világossá tették, hogy felelős magyar politikai erő nem kormányozhat többé Budapesten annak figyelmen kívül hagyásával, hogy létezik egy kétmilliót meghaladó magyar kisebbség a Kárpát-medencében, Magyarországtól keletre, vagyis Erdélyben. Eddig a felismerésig már a leköszönő kormány is eljutott. Hogy mit várnak odaát, Erdélyben az új magyar kormánytól? Mondhatom, azt várják, hogy tekintsék őket, mármint az erdélyieket, az összmagyarság integráns részének; és ha az ott élő magyarságnak továbbra is olyan súlyos és gyötrelmes sorskérdésekkel kell megküzdenie, mint eddig, akkor legyen a magyar politikai erők mindegyikében felelősségérzet ahhoz, hogy ezeket a sorskérdéseket vállalják.

– Látsz-e erre garanciát, hogy ez megvalósul?

Sz. G.: Garanciát talán a történelmi tendenciákban látok. Hosszú évtizedek mesterséges és mesterkélt hallgatása, a kommunista internacionalizmus jegyében történő tabusítás után a természetes vonzások vegyértékei erősebbnek bizonyultak, mint bármiféle tiltás vagy internacionalista demagógia (amely egyébként pont az ellenkezője, mint amit a nevében hordoz). Én ebben látom a garanciát. Abban, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a társadalom mélyében történő mozgásokat.

– A Beszélőben Tamás Gáspár Miklós úgy aposztrofál téged, mint aki a liberális nézeteket képviseled a Magyar Demokrata Szövetségen belül. Mennyire találó ez a jellemzés?

Sz. G.: Tudod, hogy elég nagy terminológiai zűrzavarban élünk…

– Hogy pontosítsák: arról a bizonyos erdélyi liberalizmusról van szó.

Sz. G.: Igen. Ha már egy ilyen, transzszilván liberalizmusról beszélünk, akkor megfelelő mérlegelés után hozott döntéseim talán nem állnak majd távol attól, amit liberálisnak mondhatunk.

– Végezetül: te és a családod milyen érzésekkel mentek vissza Erdélybe?

Sz. G.: Várakozó érzéssel. És sokkal derűlátóbban, mint amennyire derűlátók az ottlevők, vagy mint amilyen búskomoran szokás lefesteni az ottani állapotokat. Ezek természetesen nem vonzóak, de hát nem hiszem, hogy lett volna más választásom.

– Köszönöm a beszélgetést.

• Beszélő