Skip to main content

[A nyomtatvány]

Vissza a főcikkhez →


TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG                                 TMB ................   197....
BUDAPEST V., MÜNNICH FERENC U. 7.

.......................................................

Szakbizottság

Előadó:....................

...................................... pályázatot nyújtott be a Tudományos Minősítő Bizottsághoz a tudományok kandidátusa/doktora fokozat megszerzése céljából.

Ezzel kapcsolatban kérem, hogy a pályázó utolsó személyi minősítésének másolatát szíveskedjék a TMB Titkárságának (Bp. V., Münnich Ferenc u. 7.) megküldeni.

Egyúttal kérem, szíveskedjék nyilatkozni pártszervezettel és a személyzeti osztállyal egyetértésben arról: egyetért-e azzal, hogy nevezett a fent említett tudományos fokozatra pályázzék.

Amennyiben a pályázó felsőbb szerv kinevezési hatáskörébe tartozik, kérem a kérést az illetékes vezetőhöz továbbítani.

Budapest, 197  ....................                                                                        

Tóth Béla
a Titkárság vezetője

MTA KESZ Sokszorosító
























Megjelent: Beszélő hetilap, 17. szám, Évfolyam 2, Szám 19


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon