TUDOMÁNYOS MINŐSÍTŐ BIZOTTSÁG TMB ................ 197....
BUDAPEST V., MÜNNICH FERENC U. 7.
.......................................................
Szakbizottság
Előadó:....................
...................................... pályázatot nyújtott be a Tudományos Minősítő Bizottsághoz a tudományok kandidátusa/doktora fokozat megszerzése céljából.
Ezzel kapcsolatban kérem, hogy a pályázó utolsó személyi minősítésének másolatát szíveskedjék a TMB Titkárságának (Bp. V., Münnich Ferenc u. 7.) megküldeni.
Egyúttal kérem, szíveskedjék nyilatkozni pártszervezettel és a személyzeti osztállyal egyetértésben arról: egyetért-e azzal, hogy nevezett a fent említett tudományos fokozatra pályázzék.
Amennyiben a pályázó felsőbb szerv kinevezési hatáskörébe tartozik, kérem a kérést az illetékes vezetőhöz továbbítani.
Budapest, 197 ....................
Tóth Béla
a Titkárság vezetője
MTA KESZ Sokszorosító
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 40 hét
9 év 13 hét
9 év 17 hét
9 év 17 hét
9 év 19 hét
9 év 19 hét
9 év 19 hét
9 év 21 hét
9 év 22 hét
9 év 22 hét