Nyomtatóbarát változat

A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége egyetértenek abban, hogy mind a kormányzati, mind az ellenzéki pártok különleges felelősséget viselnek a nemzet előtt; hogy a születő demokratikus intézmények megszilárduljanak, és az ország kormányozható legyen. Ezért szükségesnek tartják, hogy a demokratikus intézmények stabilitását és az ország kormányozhatóságát érintő közjogi kérdésekben egyetértésre jussanak. Ennek érdekében az alábbiakban állapodnak meg:

1. A felek egyetértenek abban, hogy hatályon kívül kell helyezni az 1987. évi XI. tv. társadalmi vitákról szóló 33–36. §-ait mint olyan áldemokratikus szabályozást, amely a parlamentarizmus hiányát volt hivatva leplezni, és amely a szabadon választott Országgyűlés törvényalkotó munkájának akadályozója.

2. Ezt követően a felek azon lesznek, hogy az Országgyűlés a lehető legrövidebb időn belül – az alakuló üléstől számított 30 nap alatt – fogadja el azt a részletes alkotmánymódosítást, amelynek szövegszerű tervezetét a megállapodás I. számú melléklete tartalmazza. Az alkotmánymódosítás a következő területeket érintse:

a) A háromoldalú tárgyalásokat lezáró szeptember 18-i megállapodást néhány kérdésben az idő túlhaladta, sok esetben pedig az Országgyűlés jelentősen eltért a megállapodástól. Indokolt tehát ezekben a kérdésekben is a jogállami megoldások alkotmányba iktatása.

b) Az 1946. évi l. számú törvénynek megfelelően helyreállítandó a köztársasági elnök eredeti státusa.

c) Módosítandó a kormány hivatalba kerülésének eljárása oly módon, hogy a választás csak a miniszterelnök személyére vonatkozzék, a minisztereket pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezze ki.

d) Indokolt az alkotmányban rendelkezni a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék státusának alapjairól.

e) Az Országgyűlés eltért a háromoldalú megállapodásoktól az alkotmányerejű törvények ügyében is, így ma Magyarországon a törvények elfogadásához főszabályként kétharmados többség kell, s csak kivételesek az egyszerű szótöbbséggel meghozható törvények. Miután ez a közjogi helyzet a kormányzat működését gyakorlatilag lehetetlenné teszi, a felek egyetértenek abban, hogy ki kell iktatni az alkotmányból az alkotmányerejű törvény fogalmát, és helyette taxatíve fel kell sorolni azokat az alapintézményeket és alapjogokat, amelyek törvényi szabályozásához minősített törvény szükséges, és amelyek felsorolását a II. számú melléklet tartalmazza. A felek megállapodnak abban, hogy e körben a minősített többséget a leadott szavazatok kétharmad részében kell meghatározni, hogy így a legfontosabb jogok és intézmények szabályozása minél szélesebb közmegegyezésen alapuljon. A felek kötelezik magukat, hogy az ellenzék részére e kivételes közjogi megoldással teremtett többletjogokat nem fogják visszaélésszerűen gyakorolni és a kormányzati munka akadályozására felhasználni.

f) A felek az ország kormányozhatóságának érdekében a feltétlenül szükséges mértékig kiterjesztik a köztársasági elnök jogát a parlament felosztására.

g) Abszolút többséget kell megkívánni a miniszterelnök megválasztásához, de ugyanígy az ellene benyújtandó bizalmatlansági indítvány elfogadásához is.

h) A felek egyetértenek abban, hogy a bizalmatlansági indítvány jogintézményét a fentieken túlmenően is át kell alakítani oly módon, hogy az egyes miniszterekkel szemben nem, hanem csak a miniszterelnökkel szemben legyen előterjeszthető bizalmatlansági indítvány, konstruktív bizalmatlansági indítvány formájában.

3. A felek megállapodnak abban, hogy az előző pontban részletezett alkotmánymódosítást követően az Országgyűlés haladéktalanul megválasztja a köztársasági elnököt.

4. A felek a jelenlegi pártközi megállapodások értelmében általuk betöltendő közjogi tisztségeket az azokban foglaltaktól eltérő módon a III. számú melléklet szerint töltik be.

5. A megállapodás néhány pontjának értelmezését a IV. számú melléklet tartalmazza.

A felek ezt a megállapodást – mellékleteivel együtt – egységes egésznek tekintik, amely – nem érintve a Magyar Demokrata Fórum kormányzati, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége ellenzéki politikai állását – kiindulópontul szolgálhat a parlamentáris rendszer jó működéséhez.

A felek őszinte megelégedéssel vennék tudomásul, ha a többi parlamenti párt – amelynek hasonló történelmi felelősségtudatáról meg vannak győződve – egyetértéssel fogadná megállapodásukat.

Budapest, 1990. április 29.

Dr. Antall József
az MDF elnöke
és képviselőcsoportjának vezetője

Dr. Balsai István

Dr. Kónya Imre

Dr. Kutrucz Katalin

Dr. Salamon László
az MDF képviselőcsoportja
szervezőbizottságának tagjai

Kis János
az SZDSZ elnöke

Dr. Tölgyessy Péter
az SZDSZ képviselőcsoportjának elnöke

Dr. Pető Iván az SZDSZ
képviselőcsoportjának alelnöke

I. számú melléklet

A tervezett alkotmánymódosítások szövege

2. szakasz (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

7. szakasz (2) A jogalkotás rendjét szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

8. szakasz (2) Alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kizárólag törvény állapíthat meg. Az alapvető jogokat szabályozó törvény az alapvető jogok lényeges tartalmát semmiképpen sem korlátozhatja.

(3) Az alapvető jogok a belföldi jogi személyekre is vonatkoznak, amennyiben azok lényegüknél fogva az alapvető jogok alkalmazása alá esnek.

9. szakasz (1) Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben…

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

10. szakasz (2) Az állam kizárólagos tulajdonának, valamint kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg.

11. szakasz Az állam tulajdonában álló vállalatok és…

12. szakasz (1) Az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát.

(2) Az állam tiszteletben tartja az önkormányzatok tulajdonát.

19. szakasz (3) b) törvényeket alkot;
k) megválasztja a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság tagjait, az állampolgári és a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt;

(5) Országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el. A népszavazásra vonatkozó szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

19/B szakasz (2) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai: az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszterelnök, a miniszterek, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka és vezérkari főnöke.

19/D szakasz A rendkívüli állapot és a szükségállapot idején alkalmazandó részletes szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

20. szakasz (6) Az országgyűlési képviselők jogállásáról rendelkező törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

21. szakasz (1) Az Országgyűlés elnököt, alelnököket…

22. szakasz (1) Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart:…

24. szakasz (3) Az alkotmányban meghatározott egyes törvények meghozatalához a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az alkotmány megváltoztatásához, az alkotmányban meghatározott egyes döntések meghozatalához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadott ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.

28. szakasz (3) A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést:

a) ha az Országgyűlés alakuló ülését követő 30 napon belül nem választ miniszterelnököt;

b) ha a miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy irányában az Országgyűlés bizalmat nyilvánítson, a képviselők többsége nem fogadja el;

c) ha az Országgyűlés – ugyanazon Országgyűlés megbízatása idején – tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől.

(4) Hatályon kívül helyezendő.

(5) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének, valamint az Országgyűlés képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.

29/A szakasz (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés négy évre választja.

29/B szakasz (1) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az Országgyűlés legalább ötven tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökénél a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Az Országgyűlés minden tagja csak egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.

(2) Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja. Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a képviselők kétharmad részének szavazatát elnyeri.

(3) Ha az első szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a kívánt többséget, akkor az első bekezdésnek megfelelő új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasztáshoz ugyancsak a képviselők kétharmad részének szavazata szükséges.

(4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a kívánt többséget, harmadszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb három egymásra következő nap alatt be kell fejezni.

29/C szakasz (1) A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani.

(2) Az elnökválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki.

31/A szakasz (5) A cselekmény elbírálása az Országgyűlés által a saját tagjaiból választott 12 személyből álló ítélkező Tanács hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az ítélkező Tanács eljárása eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, javaslatot tesz az Országgyűlésnek arra, hogy a köztársasági elnököt tisztségétől fossza meg.

(7–8) Hatályon kívül helyezendő.

32/A szakasz (6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről rendelkező törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

32/B szakasz (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott…

(2) A nemzetiségi jogok országgyűlési biztosainak feladata, hogy a nemzetiségi jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat kivizsgálják vagy kivizsgáltassák, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek.

(3) Korábbi (2) szövege.

(4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosát a köztársasági elnök javaslatára az országgyűlési képviselők kétharmados többséggel választják. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.

(5) Az országgyűlési biztosokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

32/C szakasz (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve.

(2) Feladatkörében ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében az állami költségvetési javaslat megalapozottságát, a felhasználások szükségességét és célszerűségét; ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeit, ezek felhasználását és törlesztését; ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket; előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét; ellenőrzi az adóztatást, ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást; ellenőrzi az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét; véleményezi az Országgyűlés elé terjesztett beruházási programok szükségességét és teljesítését; ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(3) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül az állami költségvetés egyetlen kiadási tételét se lépjék túl, és ne kerüljön sor átcsoportosításra sem.

(4) Az Állami Számvevőszók ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnöke a zárszámadás ellenőrzéséről készült jelentést a zárszámadással együtt terjeszti az Országgyűlés elé.

(5) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az Országgyűlés hat évre választja, a számvevőket az Állami Számvevőszék elnöke alkalmazza. Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységen kívül más megbízatást vagy kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást nem fogadhat el. Nem választható az Állami Számvevőszék elnökévé, alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Minisztertanácsnak.

(6) Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működéséről törvény rendelkezik, létszámát, ügyrendjét és költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá.

VII. fejezet


A Magyar Nemzeti Bank

32/D szakasz (1) A Magyar Nemzeti Bank feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

33. szakasz (1) A Minisztertanács (kormány)

a) a miniszterelnökből
b) a miniszterekből ált.

(2) A miniszterelnököt az általa kijelölt miniszter helyettesíti.

(3) A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

(4) Megválasztott miniszterelnöknek az tekintendő, aki az Országgyűlés tagjai többségének szavazatát elnyerte. A megválasztott személyt a köztársasági elnök nevezi ki.

(5) A  minisztereket  a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel.

(6) A korábbi (5) szövege.

34. szakasz A  Magyar  Köztársaság  minisztériumainak felsorolását törvény tartalmazza.

35. szakasz (3) … A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

37. szakasz (2) … A tárca nélküli miniszterek betöltik a Minisztertanács határozatában megjelölt feladatokat.

39. szakasz (2) … A Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját törvény szabályozza.

39/A szakasz (1) A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt…

39/B szakasz (1) Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát csak az esetben fejezheti ki, ha a képviselők többsége egyidejűleg új miniszterelnököt választ.

(2) A köztársasági elnök ez esetben felmenti a miniszterelnököt, és kinevezi miniszterelnöknek az újonnan megválasztott személyt.

40/A szakasz (1) … A fegyveres erők feladatait és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat meghatározó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

(2) … A rendőrséggel, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő részletes szabályokat meghatározó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

40/B szakasz (4) A fegyveres erők és a rendőrség tényleges állományú tagjának pártban való tevékenységére kétharmados többséggel elfogadott törvény korlátokat állapít meg.

44. szakasz (2) A tanácsokra vonatkozó részletes szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

50. szakasz (4) A bíróságokra vonatkozó szabályokat megállapító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

53. szakasz (4) Az ügyészségre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.

55. szakasz (2) A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett minden személyt a lehető legrövidebb időn belül bíró elé kell állítani. A bíró köteles az őrizetbe vett személyt meghallgatni, majd haladéktalanul köteles a letartóztatást írásbeli indoklással elrendelni, vagy a szabadlábra helyezésről határozni.

(3) A korábbi (2) szövege.

58. szakasz (3) Az utazási és letelepedési szabadság szabályozásáról szóló törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

59. szakasz (2) A személyes adatok védelmét biztosító törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

60. szakasz (4) A lelkiismereti és vallásszabadságot elismerő törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

61. szakasz (3) A közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvényt, valamint a sajtószabadságot elismerő tőrvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletét, valamint vezetőinek kinevezését, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezését, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozását szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

62. szakasz (2) A gyülekezési jogot szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

63. szakasz (3) Az egyesülési jogot szabályozó, valamint a politikai pártok gazdálkodásáról és működéséről szóló törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

65. szakasz (3) A menedékjog szabályozását rendező törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

68. szakasz (3) A   Magyar Köztársaság törvényei az ország területén élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét biztosítják. (A konkrét megoldás az alkotmányszöveget követő jegyzetben található.)

(4) A nemzetiségek jogairól szóló törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

69. szakasz (4) Az állampolgársági törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

70/C szakasz (3) A sztrájkjogot szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

70/H szakasz (3) A honvédelmi kötelezettséget szabályozó törvényt az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

71. szakasz (3) Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról rendelkező külön törvényeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadja el.

76. szakasz A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról a módosított alkotmány rendelkezik.

JEGYZET


Az aláíró felek egyetértenek abban, hogy az alkotmány szövegében mindenütt a miniszterelnök megnevezés váltsa fel a Minisztertanács elnöke megnevezést. Az alkotmányerejű törvény kategóriája mindenütt kerüljön ki az alkotmány szövegéből. A fejezetek és paragrafusok sorszámozása szükség szerint változzék.

A hatályos előírások szerint a modern jogállamokban szokatlan módon a „nemzetiségi képviselőket” nem az érintettek, hanem a parlament választja meg. Az aláíró felek megítélése szerint e megoldás nem demokratikus és nem is hatékony. Ezért egyetértenek abban, hogy e rendszer elvetésével az Országgyűlés a nemzetiségi és kisebbségi jogok védelmére néhány héten belül válasszon parlamenti biztosokat, akik, bár nem szavaznak, de felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. Kisebbségvédő jogosítványaik lényegesen kiterjedtebbek és hatékonyabbak az
országgyűlési képviselőénél. Az általános emberi jogok biztosa mellett így megválasztandó nemzetiségi biztosok státusát rendezze külön törvény.

Az Országgyűlésben a pártok nemzetiségi képviselőinek részvételével már megalakult a nemzetiségi és kisebbségi ügyekben eljáró állandó bizottság.

Végül a felek már most szükségesnek tartják, hogy a választójogi törvény módosításával a következő országgyűlési választásokon a magukat nemzetiséginek vallók a pártok területi listái helyett szavazhassanak a nemzetiségek egymással versengő országos listáira, oly módon, hogy az egyes nemzetiségek legalább egy mandátumhoz jussanak, de ha ezt a szavazatszám indokolja, listáik között több mandátum is kiosztható legyen.

A felek a 39/B §-ban foglaltakat akként értelmezik, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány két, egymástól el nem választható és egy határozattal elbírálandó elemből áll: a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kinyilvánításából és az új miniszterelnök megválasztásából. Ezt az egységes határozatot a képviselők abszolút többséggel hozhatják meg.

Budapest, 1990. április hó 29.

II. számú melléklet


A kétharmados többséggel elfogadandó törvények listájáról


1.  A jogalkotás rendjéről szóló tv.

2.  A népszavazásról szóló tv.

3.  A rendkívüli állapot, a szükségállapot idején és a veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokat meghatározó tv.

4.  A képviselői jogállásról szóló tv.

5.  Az Országgyűlés ügyrendje

6.  Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló tv.

7.  Az állampolgári, illetőleg a nemzetiségi jogok parlamenti biztosáról rendelkező tv.

8.  A fegyveres erőkről, a rendőrségről és a nemzetbiztonsági tevékenységről szóló tv.

9.  Az önkormányzatokról szóló törvény a IV. számú mellékletben kifejtettek szerinti módon

10.  A bíróságokról szóló tv.

11.  Az utazási és a letelepedési szabadság, valamint a menedékjog törvényes szabályozása

12.  A lelkiismeret- és vallásszabadság törvényes szabályozása

13.  Az adatvédelem és nyilvánosság törvényes szabályozása

14.  A sajtótörvény, valamint a tájékoztatási törvény a IV. számú mellékletben kifejtettek szerinti módon

15.  A gyülekezési és egyesülési jogról szóló tv., valamint a párttörvény

16.  A nemzetiségi tv.

17.  Az állampolgársági tv.

18.  A választójogi tv.

19.  A sztrájktörvény

20.  A honvédelmi kötelezettségről szóló tv.

Budapest, 1990. április 29.

III. számú melléklet


A Magyar Demokrata Fórum hozzájárul ahhoz, hogy az Országgyűlés elnöke – amely tisztség a pártközi megállapodások értelmében az MDF-et illetné – Göncz Árpád, a Szabad Demokraták Szövetsége Országos Tanácsának tagja legyen, míg ennek következtében az Országgyűlés első alelnöke Szabad György, a Magyar Demokrata Fórum Országos Elnökségének tagja lesz. A felek megállapodnak abban is, hogy az alapmegállapodás keretében elhatározott és az I. számú mellékletben részletezett tartalmú alkotmánymódosításokat követően és az azokban foglaltak szerint megtartott köztársaságielnök-választáson az MDF támogatja Göncz Árpád megválasztását azzal, hogy amint erre sor kerül, az Országgyűlés elnöke Szabad György, első alelnöke Dornbach Alajos lesz.

Budapest, 1990. április 29.

IV. számú melléklet


1. A nemzeti televízió és rádió, illetve az MTI nem lehet pártpolitikai csatározások martaléka. Ezért a Tv és a Rádió lehetőleg közös elnökét és két alelnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Javaslattétel előtt a miniszterelnök meghallgatja az illetékes parlamenti bizottság és a tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság véleményét. A jelöltek e bizottságok előtt meghallgatáson megjelennek.

A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottságnak 18 tagja legyen. Egy-egy tagot a parlamenti képviselettel rendelkező partok delegálnának, három-három tagot titkos szavazással választanának a Tv, illetőleg a Rádió mindazon dolgozói, akiknek tevékenysége hozzátartozik a Rádió és a Televízió rendeltetésszerű működéséhez. (Például: szerkesztők, műszakiak.)

Egy-egy tagot az MTA, az Írószövetség, az Újságírószövetség, a Fim- és Tv-művészek Szövetsége, az Alkotmánybíróság, illetőleg a kormány jelölne ki. A bizottság operatív irányítást nem végezhet, működése nyilvános, a beterjesztett panaszok kivizsgálására szorítkozik, állásfoglalásai ajánlás jellegűek.

Az MTI vezérigazgatóját ugyanolyan rendben nevezik ki, mint a Rádió és Tv vezetőit. A tájékoztatás pártatlanságát felügyelő bizottság hatásköre az MTI-re nem terjed ki.

Az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottságának a Tv és Rádió vezetői, valamint az MTI vezérigazgatója félévenként számol be. Nyilvánvaló, súlyos törvénysértés esetén az Országgyűlés illetékes bizottsága rendkívüli meghallgatást kezdeményezhet.

A nyilvánosság ügyeit rendezze mielőbb egy tájékoztatási törvény. Ennek elfogadásáig azonban maradjon hatályban a frekvenciamoratórium.

2. Az állami költségvetés rendjéről mindaddig nem készül törvény, amíg az alkotmány nem tartalmazza a költségvetés rendjére vonatkozó alapvető szabályokat.

3. A II. számú melléklet 9. pontjában említett önkormányzati törvénynél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák.

A felek egyetértenek abban, hogy a tanácsok mandátumát folyó év augusztus 31-ig szükséges meghosszabbítani, s ez az időpont legfeljebb egy alkalommal, további 60 nappal hosszabbítható meg, feltéve, hogy erre a helyhatósági választások lebonyolíthatósága érdekében szükség van.

4. A felek az alkotmányban megmaradó kétharmados többséghez kötött szabályokon a törvényhozási szintű rendezést igénylő szabályokat értik.

5. A felek egyetértenek abban, hogy a nemzeti címer és lobogó szabályozása kerüljön az alkotmányba.

6. A felek egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára – parlamenti  meghallgatás után – a köztársasági elnök nevezze ki.

7. A felek egyetértenek abban, hogy az Állami Számvevőszékre vonatkozó alapvető szabályokat teljes egészükben az alkotmányban kell szabályozni.

8. A felek egyetértenek abban, hogy a kormányzó pártok indokolt igényeinek megfelelően még a kormányalakítás előtt módosítandó a minisztériumok felsorolásáról rendelkező alkotmányerejű törvény. Egyetértenek abban is, hogy intézményesíthető a tárca nélküli miniszter tisztsége.

9. A felek egyetértenek abban, hogy a II. számú melléklet 14. pontjában említett sajtótörvény, valamint tájékoztatási törvény vonatkozásában a kétharmados szabály csupán a következőkre érvényes:

a) A kereskedelmi rádió- és televízióállomások engedélyezésének rendje;

b) A közszolgálati rádió és televízió vezetőinek kinevezési rendje;

c) A közszolgálati rádió és televízió felügyeletének rendje;

d) A monopóliumellenes szabályok.

10. A felek egyetértenek abban, hogy a személyi szabadság korlátozásának alkotmányos garanciáit felülvizsgálják.

11. A felek megállapodásukban foglaltakat a lehető leggyorsabban hajtják végre, és közös megegyezéssel egyidejűleg hozzák nyilvánosságra.

Budapest, 1990. április 29.

• Dokumentumok