Skip to main content

Aggódó nyilatkozat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Erdőnk néhány nagyvada aggasztó jelenségre lett figyelmes. Ezért az alábbi nyilatkozatot juttatták el lapunkhoz:

„Mióta a világ világ, az Erdőben a farkasok megették a nyulakat. Leszögezzük, hogy sohasem bátorítottuk az agresszió eme formáját, sőt egyikünk az elfogyasztott nyulakat mindmáig nem ismerte el a farkasok részeként, és de jure élő nyulaknak tekintette őket. Ugyanakkor mindez nem veszélyeztette az Erdő stabilitását és nyugalmát, miután a nyulak helyesen mérték fel a realitásokat, és nem tanúsítottak céltalan ellenállást.

Az utóbbi időben azonban a nyulak körében elterjedt az a szokás, hogy zajos rohanással, árkon-bokron keresztül csörtetve igyekeznek elmenekülni a farkasok elől. Sőt egyesek közülük cikcakkban ugrálva próbálják elbizonytalanítani, lerázni üldözőiket. A farkasok a nyulak után erednek; a két állat keltette zaj felveri az Erdő csendjét, veszélyezteti állatai nyugalmát. Kis- és nagyvadakét egyaránt.

A magunk részéről elítéljük a farkasok üldöző tevékenységét. Ugyanakkor egyre aggasztóbbnak és elfogadhatatlanabbnak tartjuk a nyulak stratégiáját is, akik türelmetlenségükkel felingerlik a farkasokat, és kockára teszik az erdei stabilitás fennmaradását. Megállapítjuk, hogy a kialakult nehéz helyzetért a két állatot egyforma felelősség terheli.

Megoldást csak az jelenthet, ha a nyulak felhagynak erőszakos politikájukkal, megállnak, bevárják a farkasokat, majd kísérletet tesznek a felmerült vitás kérdések tárgyalásos úton történő rendezésére. Nyulak és farkasok a jövőben is egymásra lesznek utalva. Ha erről a jövőről a nézeteik érthetően sok ponton különböznek is, meg kell kísérelni ezek egyeztetését, a mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok megkeresését.

A fentieknek megfelelően tartózkodni fogunk minden olyan lépéstől, ami a nyulak további rohangálását segítené, illetve a farkasokkal az utóbbi időben örvendetesen javuló viszony további javulását gátolná, és szaporítaná amúgy is súlyos gondjaikat.”












Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon