Skip to main content

Montágh Balázs

Montágh Balázs: Mi riasztó az SZDSZ-ben?

Vannak kiutak?


A Fazekas Mihály Gimnázium matematika-tagozatára jártam. Általános iskolás korunkban mindannyian hozzászoktunk az osztályban ahhoz, hogy mi vagyunk a legjobbak. De persze tudtuk, hogy ez nem így lesz. Legfeljebb egy-kettőnek ha sikerülhet itt is a legjobbnak lenni. És kialakult egy furcsa közmegegyezés – amiről egyébként sem az iskola, sem tanáraink nem tehettek, más évfolyamokra nem is volt jellemző – nem illett ezt ambicionálni. Nem illett azt hinni, hogy mindenkinél jobb lehetek, ha akarom.

Montágh Balázs: Aggódó nyilatkozat


Erdőnk néhány nagyvada aggasztó jelenségre lett figyelmes. Ezért az alábbi nyilatkozatot juttatták el lapunkhoz:

„Mióta a világ világ, az Erdőben a farkasok megették a nyulakat. Leszögezzük, hogy sohasem bátorítottuk az agresszió eme formáját, sőt egyikünk az elfogyasztott nyulakat mindmáig nem ismerte el a farkasok részeként, és de jure élő nyulaknak tekintette őket.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon