Skip to main content

Hasonló cipőben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának majálisán felszólalt a Fidesz vendégeként nálunk tartózkodó Juozas Janonis, a litvániai Független Munkásszövetség alelnöke. Forgács Pál FSZDL-elnök és a közönség a függetlenségéért küzdő nép képviselőjeként üdvözölte őt. Szakszervezeti vonalon – amint Janonistól megtudtuk – éppen a múlt héten történt meg az elszakadás: a Szakszervezeti Tanács vezetőit leváltották, helyükbe a korábbi alsó- és középvezetők kerültek, és kimondták a független Litván Szakszervezeti Szövetség megalakulását.

Janonisék azonban e fejleményekkel nem egészen elégedettek. Az ő munkásszövetségük már egy éve működik, a hivatalos szakszervezetek alternatívájaként. „Mi valóban a munkások érdekeinek védelmében léptünk fel – mondja az alelnök, civilben esztergályos –, és felismertük: tulajdonképpen mi látjuk el a szakszervezet feladatait.” A munkásszövetségnek ma húszezer tagja van, a nagyobb litván városokban működnek szervezetei. Más szakmai szövetségek is alakulnak vagy alakulóban vannak (paraszt-, mérnök-, orvos-, írószövetség), és tevékenységük összehangolására koordinációs bizottságot hoznak létre; kongresszusukat augusztusra tervezik. Tárgyalást kívánnak kezdeményezni a hivatalos, illetve immár nemzeti szakszervezetekkel a vagyonmegosztásról (s mint tudjuk: ott a szakszervezet még a SZOT-ból lett MSZOSZ-nál is jóval nagyobb gazdasági hatalom, hiszen egyes javak – lakás, autó stb. – közvetlen elosztásával is foglalkozik).

Vagyis a litvánok legalább szakszervezeti szempontból hasonló cipőben járnak, mint mi.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon