Érvek
A közvélemény akarata. „Ne nézd, Uram, hogy ő német” – szólt a régi temetési dal. Tegyük félre az érzelmeinket, mondták sorra az érvelők: nem dönthetünk a volt kommunistákkal kapcsolatos érzéseink alapján. A választók azt várják tőlünk, hogy vállaljuk a részvételt a kormányzásban. Tágra nyílt az olló az SZDSZ-tagság és a választók akarata között.
A baloldal visszavág
Két hónappal az SPD pártkongresszusa előtt még mindig nem zárult le az a vita, amely Németország világpolitikai felelősségvállalásának mértékéről a párton belül folyik.
Délszláv válság: egy újabb álom vége
Pozsony, Budapest és Prága vitája a Közép-európai Kezdeményezés hétvégi csúcstalálkozóján (részletes elemzéseinket lásd a 12. és a 13. oldalon) háttérbe szorította az (egyik) alapkérdést: mihez kezdhet egy regionális együttműködés a régió két olyan kulcsállama nélkül, mint a hadviselő Szerbia és Horvátország?
„Támogattuk a Beszélőt, a Magyar Narancsot is”, mondta Pősze Lajos leváltása után a Népszabadságnak. Való igaz: a Szerencsejáték Rt. a közelmúltban kétmillió forinttal támogatta a Beszélő Alapítványt. Cikkünk anyaga régóta birtokunkban volt. Közlésével azért vártunk, mert nem akartuk, hogy támogatási kérelmünk esetleges visszautasítása esetén úgy tűnjék, savanyú a szőlő. Az rt. pozitív válasza ezt az aggályt eloszlatta. Időközben azonban Pősze Lajosnak mennie kellett…
Egy évvel a hivatalos választási kampány várható kezdete előtt az SZDSZ ügyvivői testülete munkaokmányt terjesztett a párt Országos Tanácsa elé, A szabadelvű politika mozgástere címmel.
A kormány és a pártok frakcióvezetői hétfő esti tanácskozásán – információink szerint – Antall József kijelentette: azóta, hogy Magyarország felmondta a bős–nagymarosi vízlépcsőről kötött államközi szerződést, törvénysértő engedményt, kompromisszumot ajánlgatni. Hiszen az egyezmény, melyet a parlament megsemmisített, nem létezik, abból engedni immár nem lehet.
1991. március 5-én az Országgyűlés a három nemzeti ünnep közül augusztus 20-át nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Az SZDSZ, Fidesz és az MSZP szónokai: Szabó Miklós, Hack Péter, Németh Zsolt, Gál Zoltán elmondták, miért voksolnak március 15-e mellett; március 15-ét támogatta az MDF-es Tóth Albert és Katona Tamás is. Végül október 23. 124, március 15. 131, augusztus 20. 159 szavazatot kapott. A vitában Szabó Miklós mondta el, hogy március 15. egyedül a demokrácia ünnepe, a demokratizmus és hazafiság harmóniájának, a jövő felé fordulásnak az ünnepe.
olyan pompás kisesszét írt a HVG július 4-i számába. Arról szól, hogy téved, aki arra spekulál (vagy attól retteg), hogy Magyarországon 1994-ben netán nem lesznek szabad választások. Téved, aki nem látja világosan, hogy „a demokratikus gondolatnak nincsenek riválisai a mai Magyarországon”. Sem a szélsőjobb, sem a szélsőbal nem képes diktatúrát teremteni. De azért zűrzavar, bizonytalanság és erőszak lehetséges.
E következtetéshez szellemes helyzetleírás után jut el TGM. Elmondja, hogy az „»ellenzéki koalíció« rövid életű ábrándja egyelőre szertefoszlott”.
írta önéletrajza címlapjára Székely Éva, a sokszoros úszóbajnok. A győztes megengedheti magának, hogy a dobogón kicsorduljon a könnye, hogy lássák az örömét vagy csupán a szörnyű feszültség oldódását. Róla senki sem fogja azt gondolni, hogy bánatában vagy dühében sír.
A vesztesnek ellenben jó arcot kell vágnia, mosolyogva kell gratulálni a győztesnek, és így is tesz, ha tud viselkedni. Ha ellenben vagdalkozni kezd, a vetélytársát szidja, a bírót meg a közönséget, csak önmagát járatja le.
A modern parlamentnek két alapvető feladata van: törvényeket alkot és ellenőrzi az Országgyűlésnek felelős végrehajtó hatalom működését. A hagyományos demokráciákban az Országgyűlés elegendő önállósággal rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen gyakorolni is ellenőrző hatalmát. A törvényhozás munkájában a pártok egységesebbek mint nálunk: kivételes eset, hogy egy képviselő nem a frakciójával szavaz.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 16 hét
8 év 16 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 19 hét