Skip to main content

K. F. [Kőszeg Ferenc]

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Eső után – mosakodás

Beszélgetés az MDF kampánybizottságának szóvivőjével


 A Választási Lap utolsó oldalán legalább három állítás véleményünk szerint, hamis, lejárató szándékú.

Nemessuri Zoltán: Például?

Haraszti, a maoista

Haraszti maoista múltja. Haraszti sosem tagadta, hogy közel állt a hatvanas évek újbaloldali mozgalmaihoz. Ezt az új baloldaliságot nálunk felületesen és lejárató szándékkal azonosították a maoizmussal.






K. F. [Kőszeg Ferenc]: Mit fogadtunk el?


Történeti kötelezettségének eleget tett az új Országgyűlés azzal, hogy törvénybe iktatta az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségét. A honatyák egyetértettek abban, hogy a parlament ezzel a formális, de jelképes értékű aktussal kezdje meg tevékenységét, hiszen 1956 forradalmának is az volt a célja, ami a mai parlamenté: a demokratikus, független Magyarország megteremtése. Így senki sem aggályoskodott amiatt, hogy a törvénytervezet szövegét a képviselők csak a frakcióüléseken ismerhették meg, ha megismerhették, és nem kapták kézhez.

K. F. [Kőszeg Ferenc]: „A döntőben már csak néhány versenyző fut”

Beszélő-beszélgetés Tölgyessy Péterrel


Beszélő: Az MDF vasárnap éjszaka győztesnek nyilvánította magát. Jogos ez az ünneplés?

Kétfordulós választáson vagyunk, győztes csak Németh Miklós, Raffay Ernő és még néhányan. A részleges eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Fórum mintegy hat mandátummal szerzett többet.

Beszélő: Itt vannak a kezemben a fővárosi egyéni választókerületek összesített adatlapjai. Többségük vasárnap éjjel 2 és 3 óra között készült.




K. F. [Kőszeg Ferenc]: Újabb rangadó a „Szabad választás” kupában


Ismét salamoni ítélet született. Március elsején a szabad demokraták sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a Belügy csendben felbontotta az Állami Népességnyilvántartó Hivatallal kötött szerződését, és „takarékossági okból” a Hivatal által megtervezettnél állítólag sokkal olcsóbb, manuális – ám a szakemberek véleménye szerint: manipulálható – módszerrel kívánja lebonyolítani a március 25-i választás után a szavazatok összeszámlálásának és nyilvánosságra hozatalának bonyolult feladatát. Kiderült, hogy döntéséről a Belügy nem tájékoztatta az Országos Választási Bizottságot (OVB) sem.

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Hová, hová oly sietve?


Miközben az élelmiszerárak és a közszolgáltatási díjak drasztikus felemelése meg a bérliberalizálás együttesen az infláció teljes elszabadulásával fenyeget, és egyre kisebb az esély, hogy lehetséges még bármiféle válságprogram bevezetése, a kormány, s főképp az Igazságügyminisztérium törvényhozási dühe mit sem csökken. A törvény-előkészítők ismét erőltetett menetre késztették a parlamentet. A január 23-án elkezdődött négynapos ülésszak eredeti napirendjén tizenhét törvény és törvénymódosítás vitája szerepelt.

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Párt és állam

Botha Magyarországon


Szabó Miklós meggyőzően érvel amellett, hogy Magyarországnak érdemes gazdasági és később esetleg diplomáciai kapcsolatba lépni a Dél-Afrikai Unióval, amelynek politikai rendszerét a világ országainak többsége elítéli. A kapcsolatból származó gazdasági előnyök nyilvánvalóak, és joggal hivatkozhatunk arra is, hogy Magyarország kontaktust keres az Unióban élő magyarokkal. Hazánk az Uniónál kevésbé demokratikus országokkal is kapcsolatban állt (pl. testvéri szomszédainkkal a közelmúltban is), és áll ma is például Albániával, Kínával vagy Iránnal.

K. F. [Kőszeg Ferenc]: Még egy reformerrel kevesebb…


Tíz kicsi néger éhes lett egyszer, s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc


Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s nem marad, csak négy.


Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül, és nem marad csak egy.

(Agatha Christie)

A belügyminiszter, mondják, reformgondolkodású ember. Apparátusával szemben ő szorgalmazta a változásokat. Mindent megtett, hogy a sztálinista rendőr-minisztériumot civil minisztériummá változtassa.







K. F. [Kőszeg Ferenc]: Népszavazás? Igen!


A forgatókönyv

Szeptember elején, amikor a politikai egyeztető tárgyalások sorozata a vége felé járt, az Országgyűlés őszi ülésszakára, az MSZMP pedig sorsdöntő kongresszusára készült – minden roppant egyszerűnek látszott. Az időközi választások és a közvélemény-kutatások eredményei egyképpen azt mutatták, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egyetlen igazán erőteljes ellenzéki erő, a kormányzó pártban pedig diadalmasan tört előre a reformszárny.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Unalmas bizalmas

Katonadolog


A látogatást feszült várakozás előzte meg. Az ellenzéki erő-szakértők vesébe vájó kérdéseket állítottak össze. Feladatukat annyira komolyan vették, hogy késznek mutatkoztak titoktartási kötelezettséget vállalni a kapott információkkal kapcsolatban. Ezt az önkéntes felajánlkozást az utolsó pillanatban többen kifogásolták. A miniszter nem ragaszkodott a titoktartáshoz, csak néhány alkalommal jelezte, hogy közlése bizalmas természetű.

Mintha maga Kádár János tért volna vissza közénk. Nem a fizikai hasonlóság keltette ezt a benyomást – az legfeljebb nem mondott ellene.


K. F. [Kőszeg Ferenc]: Közeljövőképek

Pártok választás előtt


A rádió hajnali reklámja horoszkópot hirdet. Év vége, évtized vége, négy évtized vége: szezonja van a csillagjóslásnak.

Három hónapja mennyivel könnyebb lett volna a politikai asztrológus dolga! A Nap a Mérleg jegyében járt, a nyugalmas csillagkép kiszámítható politikai jövőt ígért – a hatalom megosztását a még uralkodó régi és a lendületesen előretörő új párt között.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon