K. F. [Kőszeg Ferenc]

Nyomtatóbarát változat

A látogatást feszült várakozás előzte meg. Az ellenzéki erő-szakértők vesébe vájó kérdéseket állítottak össze. Feladatukat annyira komolyan vették, hogy késznek mutatkoztak titoktartási kötelezettséget vállalni a kapott információkkal kapcsolatban. Ezt az önkéntes felajánlkozást az utolsó pillanatban többen kifogásolták. A miniszter nem ragaszkodott a titoktartáshoz, csak néhány alkalommal jelezte, hogy közlése bizalmas természetű.

Mintha maga Kádár János tért volna vissza közénk. Nem a fizikai hasonlóság keltette ezt a benyomást – az legfeljebb nem mondott ellene. Inkább a stílus. Ugyanaz a rekedtes, tompított hang, elnyelt mondatok, az „értjük egymást”, a „tudjuk jól”-t jelző hunyorítások, a lefelé fordított tenyér-elhárító mozdulatai, „a lényeg elvtársak világos, a részleteket meg minek feszegetni”. „Most már nincs más hátra, csak előre!” Vajon Kárpáti Ferenc is szenvedélyes sakkozó?

A miniszter írásban benyújtott kérdésekre válaszolt. A résztvevők szóban további kérdéseket is feltehettek.

– Szuverén-e a Magyar Néphadsereg?

Békében teljes a Néphadsereg egyetlen alakulata sincs alárendelve a Varsói Szerződés fegyveres erői egyesített parancsnokságának. Más a helyzet, ha az országot külső támadás éri. Háborúban az egységes szövetségi rendszerbe integrált légvédelem és a szárazföldi seregtest (magyarán a hadra kelt sereg egésze – a szerk.) az egyesített főparancsnokság alá kerül. A Varsói Szerződés 1955-ben aláírt szövege kimondja, hogy a szerződő országok nem avatkoznak egymás belügyeibe. Ez az alapelv azóta is változatlanul érvényes. Az úgynevezett Brezsnyev-doktrína egyfajta politikai felfogás volt, amelynek az ideje lejárt, politikai tekintetben túlhaladottá vált. Visszatértét kizárják magyar vezetők és Gorbacsov kijelentései, de a jelenlegi törvények is. Még szilárdabb jogi garancia az új alkotmány lesz. (Lásd keretes dokumentációnkat!)

– Ki a főparancsnok? Ki adhat parancsot a hadsereg mozgósítására, bevetésére?

Háború esetén az Elnöki Tanács Honvédelmi Tanácsot hoz létre. Békében a hadsereget a Honvédelmi Minisztérium irányítja, meghatározza a kiképzés rendjét, ütemezi a hadgyakorlatokat, összeállítja a harckészültségi mozgósítási tervet. Ezt régebben az MSZMP KB hagyta jóvá, jelenleg a kormány. Végleges választ a főparancsnoklás kérdésére is az új alkotmány ad majd.

– Mégis kitől kaphat parancsot a hadsereg, hogy lépjen f el a rend helyreállítása érdekében? Van-e valamiféle terv ilyen esetre? Ki adott parancsot és ki adott felhatalmazást 1968-ban a Csehszlovák határ átlépésére?

Hagyjuk már Csehszlovákiát, lerágott csont. Részleteket különben sem tudok, az Adriai tengerparton nyaraltam, egy-két nappal augusztus 21. előtt érkeztem haza. A Magyar Néphadsereg hadműveleti tervekkel rendelkezik. A belső rend helyreállításához nem kellenek hadműveleti tervek, ahhoz parancsok kellenek, világos, egyértelmű parancsok. Bizonyos alegységeink karhatalmi kiképzést kapnak. Bevetésükről az Elnöki Tanács rendelkezik, ha elfogadják az új alkotmányt, a köztársasági elnök. Belügyi szervek a Néphadsereg tagjainak nem adhatnak parancsot. De nyolc-tízezer kiképzett tartalékost igénybe vehet a Belügy rendőri szolgálatra. Ennél jóval nagyobb számban hívhatnak tartalékos határőröket, hiszen a határőrség a Belügyminisztérium felügyelete alatt áll. Ezek azonban részletek. A lényeg az, hogy a közrendnek nem szabad katonai kérdéssé válnia. A lengyel hatalomátvétel katonai szempontból mintaszerűen volt végrehajtva. Na és (elhárító, a kölcsönös bizalomra apelláló kézmozdulat) – mit értek vele? Ezt el kell kerülnünk (hunyorítás), el…

– Tervezték-e ’81 decemberében, hogy a Varsói Szerződés hadseregei esetleg beavatkoznak Lengyelországban? Akkori sorkatonák azt mondják, felkészítették őket erre. (Lásd erről December, sátorban c. írásunkat.)

Semmiféle ilyen terv nem létezett. Hogy is tételezhetik fel? Lengyelország nagy ország, a hadserege erős, és az egyház után a legnépszerűbb intézmény az országban. Ott a beavatkozás komoly háború lett volna. Egyébként a Brezsnyev-doktrína már akkor is a múlté volt.

– Mozgósítás sem volt, összetartás sem volt?


Nem, higgyék el, hogy nem. Országos összetartást – ez azt jelenti, hogy a katonák nem hagyhatják el szolgálati helyüket – utoljára 1962-ben, a Karib-tengeri válság idején rendeltek el. (A miniszter kíséretében lévő, illetve az MSZMP tárgyalóküldöttségében közreműködő tisztek – valamennyien ezredesi rangban – egymáshoz fordulva, nevetve bizonygatják: amióta ők katonák, egyszer sem volt országos összetartás.)

– A Néphadsereg létszáma kb. 100 000 fő. Mekkora a Magyarországon állomásozó szovjet csapatoké? Mire van joguk, és mennyiben ellenőrizheti a létszámukat, tevékenységüket a magyar kormány?

A Néphadsereg katonáinak létszáma jelenleg pontosan 106 800 fő. A szovjet csapatoké a legutóbbi csökkentés óta mintegy 50 ezer. A további csapatkivonás üteme a bécsi haderő-csökkentési tárgyalások sikerétől függ. A kivont egységek egy részét feloszlatták, másik részét Csehszlovákiában helyezték el. A fegyverzet egy részét, persze nem a legkorszerűbbet, megsemmisítették. A Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok az 1987-ben aláírt egyezmény értelmében csak a magyar hatóságok tudtával és engedélyével hagyhatják el az állomáshelyüket. Az országba bejövő és az országból távozó csapatok létszámadatait ugyancsak tudatniuk kell a magyar szervekkel. Régebben e körül voltak lazaságok, ma azonban minden szigorúan az egyezmény szerint történik.

– Az ellenzék a Munkásőrség feloszlatását követeli, az MSZMP a hadseregbe való integrálását ajánlja. Hogy értendő ez?

Nem a hadseregbe, a nemzetivédelmi erőbe. Még nem dőlt el, hogy a Munkásőrség – a neve feltehetőleg meg fog változni – a Honvédelmi Minisztérium alá kerül-e. Továbbra is önkéntes alapon szerveződik, és a reguláris haderő mellett területvédelmi feladatokat lát el. Az alkalmazására háborúban vagy természeti, ipari katasztrófák esetén kerülne sor. Ilyen önkéntes alakulatok igen sok országban vannak.

– Régen a területvédelmi feladatokra a legidősebb, frontszolgálatra már nem alkalmas tartalékosokat, a népfelkelőket hívták be. Ma miért kell nagylétszámú – 60 ezerfős – állandóan gyakorlatozó, önkéntes, tehát magas harcértékű alakulatot fenntartani erre a célra?

A modern háború nem olyan, mint amikor a népfelkelők a hidakat őrizték. Ennek a… nevezzük Nemzetőrségnek, például ellenséges desszantalakulatokkal kell felvenni a harcot. Ha nem volnának, a legkorszerűbb technikára kiképzett csapatokat kellene a hátországban tartanunk.

– Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium a hadsereg politikai semlegességének megteremtésén? Mi lesz a politikai tisztekkel, a Politikai Főcsoportfőnökséggel? Mi a szerepe a Néphadsereg Ifjúsági Szervezetének? Lehetséges-e, hogy a katonák rendszeres politikai-világnézeti foglalkozásai keretében az ellenzéki pártok is megismertessék nézeteiket, hiszen a katonák is szavaznak?

Pártpropagandának nincs helye a hadseregben. Az előző választáson a sorkatonák az országos listára szavazhattak, ezt majd az új választási törvénynek kell rendeznie. A Politikai Főcsoportfőnökségnek is megváltozik a neve. A katonák morális, kulturális nevelésével fog foglalkozni és szociális kérdésekkel. Lehet, hogy a mostani Ifjúsági Szervezetnek érdekvédelmi szervezetté kell alakulnia. Azt mindenképpen szükségesnek tartjuk, hogy a katonáknak egy választott tisztségviselőkkel rendelkező szervezete legyen a szociális, kulturális problémáik kezelésére.

– Megváltozik-e az ország védelmi doktrínája? Változik-e a katonai nevelés „ellenségképe”?

Mind a védelmi doktrínának, mind a katonai nevelésnek az állami szuverenitás áll a középpontjában. Egyetlen országot sem nevezünk ellenségnek. Katonai tömbökről beszélünk, és arról, hogy hadseregre mint a függetlenség védelmezőjére a katonai tömbök megszűnése után is szükség lesz, hiszen semleges országoknak is van hadseregük, nem is kicsi. Persze, amikor erről beszélgetünk, nem szabad megfeledkezni arról, hogy milyen országok vannak a közelünkben. Ausztria semleges, Jugoszláviával igen jó a kapcsolatunk. De Olaszországba most helyeznek át F–16-os amerikai vadászbombázó ezredet. Ennek az ütőereje vajon ki ellen irányul? És az Észak-Olaszországban, Nyugat-Németországban hadrendbe állított többi korszerű fegyveré?

– Egyes katonai hagyományok az ellenforradalom leverése során szerzett érdemekre épülnek. 1956 újraértékelése után indokolt-e ezeknek a hagyományoknak az őrzése? Mit jelent a hadseregnek Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter emléke?


1956-tal kapcsolatban még sok a tisztázatlan kérdés. Amit tisztázni kell, tisztázzuk, de ne tépjünk fel sebeket. Most hibáztassuk azokat a tiszteket, akik 1956 novemberében aláírták a Tiszti nyilatkozatot. Abban a szövegben nincs semmi, amit ma ne lehetne vállalni. Ami Malétert illeti… kétségtelen, hogy a kivégzése nem volt helyénvaló. Rehabilitálták – ez helyes volt. De mint katona… Parancsot kapott, de aztán más felfogásban lépett fel. 1956 katonai szemmel nézve lehangoló. A hadsereg szétmállott. Szomorú dolog ez egy katonának. Egy hadseregnek világos, egyértelmű parancsokra van szüksége…

Ha ilyen parancsot kap, a hadsereg végre fogja hajtani!

• Téma