Skip to main content

Téma

Jogszabályok a rendkívüli állapotról


A jelenleg hatályos Alkotmány szövege:

31. (1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg.

(A Honvédelmi Tanács összetételét, jogkörét, a súlyosan fenyegető veszély fogalmát nem határozza meg jogszabály.)

A kormány javaslata az Alkotmány módosítására:

19. (2) h.










December, sátorban


’81–82-ben voltam katona, a ’81-es lengyel puccsot ott éltem meg. Mi előtte néhány nappal harci riadóban egy úgynevezett várakozási körletbe vonultunk ki. Egy darabig nem tudtuk, hogy mit keresünk ott. Egy-két napig. Utána mondták meg a katonatisztek, akik még nálunk is jobban féltek, hogy arra készüljünk, hogy valószínűleg Lengyelországba kell majd mennünk. Hát ez enyhe pánikot váltott ki körünkben, mert sokan voltunk, akik nagyjából tudtuk, hogy mi folyik Lengyelországban, nem pontosan, de azért sejtettük, és borzasztóan szimpatizáltunk a Szolidaritással.

Tiszti Nyilatkozat


Hazánkban nagyméretű hazafias népmozgalom indult meg a szocialista demokrácia kiszélesítéséért, a Rákosi–Gerő klikk által elkövetett súlyos hibák kijavításáért, a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításáért.

Ezeknek a követeléseknek jogosságát elismerem, ezeket magam is támogatom. Ugyanakkor mélységesen elítélem az ellenforradalmi erők minden formáját, a brutális fehérterrort, a kapitalista restaurációs törekvéseket, a kapitalista körök aknamunkáját, népi hatalmunk ellen.

Kész vagyok az ilyen törekvések ellen teljes erőmből küzdeni.




K. F. [Kőszeg Ferenc]: Unalmas bizalmas

Katonadolog


A látogatást feszült várakozás előzte meg. Az ellenzéki erő-szakértők vesébe vájó kérdéseket állítottak össze. Feladatukat annyira komolyan vették, hogy késznek mutatkoztak titoktartási kötelezettséget vállalni a kapott információkkal kapcsolatban. Ezt az önkéntes felajánlkozást az utolsó pillanatban többen kifogásolták. A miniszter nem ragaszkodott a titoktartáshoz, csak néhány alkalommal jelezte, hogy közlése bizalmas természetű.

Mintha maga Kádár János tért volna vissza közénk. Nem a fizikai hasonlóság keltette ezt a benyomást – az legfeljebb nem mondott ellene.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon