Vissza a főcikkhez →

A jelenleg hatályos Alkotmány szövege:

31. (1) Háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre.

(2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanács állapítja meg.

(A Honvédelmi Tanács összetételét, jogkörét, a súlyosan fenyegető veszély fogalmát nem határozza meg jogszabály.)

A kormány javaslata az Alkotmány módosítására:

19. (2) h. Hadiállapot, háborús veszély vagy az ország alkotmányos rendjét súlyosan veszélyeztető helyzet esetén az országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.
19/A. (1) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot és a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, ha a döntés meghozatalában az Országgyűlés akadályoztatva van.

(A honvédelmi miniszter erre az alkotmánytervezetre célzott, amikor arról beszélt, hogy a köztársasági elnök jogköre a rendkívüli állapot kihirdetése, és az, hogy parancsot adjon a hadseregnek a rend helyreállítására. A jogszabálytervezet az országgyűlés akadályoztatása esetén – és ilyen helyzet éppen rendkívüli események kapcsán könnyen előállhat – szabad kezet ad az államfőnek, és utólagos parlamenti felelősségrevonását sem teszi lehetővé. Az elnök így – a törvényben nem korlátozott ideig – diktátori hatalmat gyakorolhat!)

Az Ellenzéki Kerekasztal javaslata különválasztja a bekövetkezett, illetve fenyegető külső támadás és a belső zavargások esetét. Az utóbbira az ellenzéki alkotmánytervezet következő szakasza vonatkozik:

40/D. (3) Erőszakos cselekményekkel járó súlyos zavargások vagy elemi csapás esetén az Országgyűlés a képviselők többségének jelenlétében kétharmados többséggel megállapíthatja a feszült helyzetet. A feszült helyzet tényét elemi csapás esetén az államfő is kihirdetheti. Feszült helyzetben a kormány kap az Országgyűléstől különleges felhatalmazást.

Az I/6-os bizottságban egyetértés alakult ki az MSZMP, az ellenzék és az ún. harmadik oldal között, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésének illetve a hadsereg bevethetőségének kérdését az átmeneti időszakban – az új alkotmány elfogadása előtt – rendezni kell. A készítendő jogszabály szövegezése nem függhet attól, hogyan dönt az Országgyűlés az államfő kérdésében, ugyanakkor azonban az Országgyűlés akadályoztatása esetére sem adhat korlátlan felhatalmazást a kormánynak. Ebből az egyetértésből született az alábbi javaslat:

A fegyveres erők a közrend fenntartása vagy helyreállítása érdekében kivételesen (feszült helyzetben) az Országgyűlés kétharmados többségének egyetértésével alkalmazhatók. Amennyiben a sürgető helyzet szükségessé teszi, a fegyveres erők ilyen alkalmazására a kormányfő is jogosult. Intézkedését az Országgyűlés elnökének ellenjegyzésével teheti meg, aki egyidejűleg intézkedik az Országgyűlés azonnali összehívásáról. A kormány elnökének intézkedései az Országgyűlés előtt utólag indokolnia kell és ezt az Országgyűlésnek kétharmados többséggel kell jóváhagynia. A jóváhagyás hiánya bizalmi szavazással egyenértékű.

Az I/6-os bizottság javaslatát az egyeztető tárgyalások középső szintjén nem fogadták el. A végső kompromisszum elismeri az államfő jogát a rendkívüli állapot kihirdetésére, de döntését miniszterelnöki ellenjegyzéshez köti. Ez korlátozza az elnököt, hiszen rossz döntés esetén az Országgyűlés megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől, de a korlátozás sokkal gyengébb, mint az I/6-os bizottság javaslatában.

---

Kiszivárgott információk szerint a rend helyreállítása érdekében a fegyveres erőket és testületüket az alábbi sorrendben alkalmazzák: 1. rendőrség, 2. forradalmi ezred, 3. Határőrség, 4. Munkásőrség, 5. Néphadsereg. Az 1988-as év tüntetéseinél a rendőrség mellett csupán a forradalmi ezred lépett színre – aki részt vett ilyen tüntetésen, láthatta, hogy ők is elég sokan vannak. Feltehető, hogy korábban a Munkásőrség volt a harmadik lépcső, csak népszerűtlensége miatt cserélt helyet a Határőrséggel, amelynek köztudottan van egy budapesti ezrede is, aligha csupán a Ferihegyi repülőtéren szükséges őrszolgálat ellátására. Nyilvánvaló, hogy a három alakulat szerény számítás szerint is legalább 50 ezer fegyverese bőségesen elegendő „a rend helyreállítására”. Az államhatalmat tehát a lakosság a legkevésbé sem fenyegeti. Legfeljebb az államhatalom a lakosságot.

• Téma