Persze minden relatív. Tavaly nyáron a Magyar Fórum még olyan közvélemény-kutatási eredményeket közölt, melyek szerint a kisbéri időszaki választások második fordulója előtt, az első fordulóban 8,5 százalékot szerzett MDF-es jelölt átvette a vezetést a 62,4 százalékot szerzett MSZP-s jelölttől, a kisbéri köz azonban nem volt tekintettel a saját véleményére, és pontosan négyszer annyi szavazatot juttatott a szocialista exszóvivőnek, mint a kormánypárti államtitkárnak.
Ehhez képest A Hét által megrendelt közvélemény-kutatás eredménylistája – a realizmus diadala. A pártok népszerűségi listáján és a választások esélyesei között a három ellenzéki párt áll az élen, a népszerűségi lista első tíz helyezettje között egy, első húsz helyezettje között három kormánypárti személyiség van. A lista első nyolc helyezettje közül hat Antall Józseffel szemben alternatívaként szóba jöhető ellenzéki politikus (Horn, Németh, Orbán, Palotás, Torgyán, Pető).
A Hét közvélemény-kutatása egyetlen dolgot „bizonyít” az ismert közvélemény-kutatási adatokkal szemben, tudniillik azt, hogy a szélsőjobboldali ellenzék mögött sokkal nagyobb erők állnak, mint amekkorát a „balliberális” közvélemény-kutatók kimutatnak. Torgyán népszerűbb, mint Antall, Csurka népszerűbb, mint Antall akármelyik minisztere. A szélsőjobbal összefogni kifizetődő, és nincs is más esély a túloldali ellenzékkel szemben. A Hét nem a kormány, hanem Torgyán és Csurka védelmében leplezi le a professzionális közvélemény-kutatókat, és ezt a leleplezést éppen azzal kívánja hitelesíteni, hogy a kormány nem áll jobban az ellenzékkel szemben A Hét adatai szerint sem, mint a Média és a Szonda-Ipsos adatai szerint.
Úri számtalanság…
Eleve nem is próbálkoztak annak a tájékozottabb körnek a megnyerésével, amelyik tudja, hogy nem lehet komolyan venni egy olyan kutatást, amelyhez a kutató nem adja a nevét, hogy egészen eltérő módszerekkel végzett vizsgálatokat nem lehet egymással összevetni, hogy az országos mintán kapott eredményektől jelentősen el kell térniük egy megyei mintán kapott eredményeknek.
A Hét által megbízott anonymusok fürge legények (esetleg leányok) lehetnek, mert az adatfelvételt A Hét műsorvezetőjének szavai szerint „július utolsó napjaiban” végezték, és A Hétben már augusztus elsején bejelentették, hogy a vizsgálat igen meglepő eredményeket hozott. Ezek a meglepő eredmények azonban csak a kis példányszámú Pesti Hírlapban jelentek meg (szombaton), A Hét vasárnap csak a pártok és a politikusok népszerűségi sorrendjét ismertette egyetlen számadat nélkül!
A Pesti Hírlapban megjelent beszámoló szerint a kutatók megkérdezték azt is, hogy a minta tagjai melyik pártra adják voksukat a jövő évi parlamenti választásokon, de egyetlen szóval sem említik, hogy erre a kérdésre milyen válaszok érkeztek.
„A Hét szerkesztősége” által jegyzett közleményben az alábbiakat olvassuk: „A mi közvélemény-kutatásunkhoz csak annyi álljék (sic!, én állom, te állol, ő állik…) még itt: mind a megkérdezettek számában (600 fő), mind korukban, iskolai végzettségükben, lakóhelyükben (városon, falun élnek-e) reprezentatív mintát jelentenek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vonatkozóan. Az ország legkeletibb vidékén 564 ezren élnek… Nyíregyházán 115 ezren laknak, a másik tizenegy városban alig 121 ezren.” Tehát: a megye lakosságának 42 százaléka városban lakik, 58 százaléka falun. Ehhez képest „a visszaérkezett kérdőívek 13 százaléka Nyíregyházáról, 16 százaléka egyéb megyei városokból, 71 százaléka községekből jött”. Ennyit a reprezentativitásról.
A falusi lakosság felülreprezentáltsága bizonyára nem ártott sem Torgyán, sem Csurka, sem – a kormánypártiak között a legjobb eredményt elérő – Surján László népszerűségi mutatójának.
…és szélszámosság
„Kiket látna politikusaink közül szívesen, így szólt a harmadik (kérdés), megengedve a válaszadónak, hogy saját maga válasszon politikai életünk közszereplői közül, s állítsa őket olyan sorrendbe, amely elképzelésének hű tükre lehet.” Ezen alapul a politikusok népszerűségi listája. A kérdésfeltevés azoknak a politikusoknak kedvez, akiket sokan utálnak, és kevesen istenítenek, hiszen az ellenszenv kifejezésére itt nincs mód, a választottak között eleve csak a rokonszenvesek szerepelnek. A 30 fős listán a nevek mellett titokzatos pontszámok szerepelnek 4823-tól (ez a Horn Gyuláé) 185-ig (ez a Tölgyessy Péteré). Egy szó sem esik arról, hogy ezek a pontszámok hogy jöttek ki, de világos, hogy ha az említések számát kisebb súllyal, az említettek közötti sorrendet pedig nagyobb súllyal veszik figyelembe, akkor a szűkebb körben bálványozott szélsőjobboldali falkavezéreket egészen magasra föl lehet emelni a népszerűségi lista aljáról. Ez, és kizárólag ez volt az a meglepetés, amellyel A Hét a nézőinek szolgált.
A pártok rokonszenvlistája politikai szempontból már semmi meglepőt nem tartalmaz, matematikai szempontból azonban annál inkább.
A megkérdezett azt a feladatot kapta, hogy „állítsa sorrendbe a pártokat rokonszenv alapján! Említhet parlamenten kívüli pártokat is! (Első legyen a legrokonszenvesebb, az utolsó a legellenszenvesebb.)” A válaszolók összesen tizenkét pártot neveznek meg. A Pesti Hírlap tizenegyet. Hogy melyik volt a tizenkettedik, az titok marad, de ez a legkevesebb. Tizenegy pártról tudjuk, hogy a válaszolók hány százaléka sorolta őket az első, második, harmadik… tizenkettedik helyre. A válaszadók 22 százaléka sorolta valamelyik pártot a tizenkettedik helyre. A tizenkettedik helyezést természetesen csak azok a válaszadók adhatták ki, akik mind a tizenkét pártot felsorolták. A tizenkét párt közül tehát egy olyan sem lehetne, amelyet a válaszadók kevesebb mint 22 százaléka említ. Márpedig van: a tizenegy ismert pártból öt! Az Agrárszövetséget például – kerekítve – a megkérdezettek 8 százaléka, azaz 45-50 válaszoló említi. Ezek közül valamennyinek fel kellett sorolnia mind a tizenkét pártot, valamennyinek utolsó helyre kellett tennie az MDF-et, amely 8 százaléknyi tizenkettedik helyezést kapott, szintén valamennyiüknek utolsó helyre kellett tennie az MSZP-t is, minden másodiknak a kisgazdákat, és minden negyediknek az MSZMP-t…
Kedves Uraim, először tessék számolni, utána tessék hazudni! Úgy illik!
- Belföld [6]