Szabad György, az Országgyűlés elnöke és dr. Boross Péter belügyminiszter igen elmés helyzetet teremtett. Alkottatott egy – feltehetően vaskos – dosszié, amely többek között Boross Péter tevékenységét van hivatva feltárni. Ám a dosszié TITOK, amelyet csak néhányan ismerhetnek, például Boross Péter.
Idén márciusban az utolérhetetlen Torgyán József (lehet, hogy Torgyán korunk legfigyelemreméltóbb színpadi szerzője?) parlamenti indítvány ruhájába öltöztetve meggyanúsította a belügyminisztert és a politikai felügyelete alá tartozó országos rendőrfőkapitányt, valamint a budapestit azzal, hogy összeesküvést szőttek az ő, Torgyán József személye ellen, valamint azzal, hogy tevékenyen közreműködtek az 1992. október 23-i Kossuth téri botrány megszervezésében. (Mikor is kopasz ifjak virítottak zárt tömbben, egyesek náci jelvényekkel, Árpád-sávos zászlóval, és a Pofosz veteránjaival együtt belefojtották a szót Göncz Árpádba.) Torgyán parlamenti ad hoc bizottságot követelt a hitelesített exrendőrvallomásokkal alátámasztott vádak kivizsgálására, de a belügyminiszter becsúszó szereléssel élt: mire Torgyán szóhoz jutott, már legfőbb ügyészi tényfeltárást kért, s ugyanezt tette Szabad György is. Bizonytalan jogállású, laikus parlamenti bizottság? Na nem! A vélelmezett cselekmény közvádlóért kiált. (Megírtuk ezt annak idején a Beszélő ez évi 13. számában.)
Az október 23-i történet a nyár folyamán váratlanul újabb hullámokat vetett, 1993. október 23-ra maga alá is temette – na nem a belügyminisztert vagy a rendőrfőkapitányt, hanem a független televíziózást. Mostanra elkészült a legfőbb ügyész jelentése. Csakhogy Szabad György ezt is titkossá nyilvánította. Nem láthatja más, mint ő maga, Boross Péter, Pintér Sándor rendőrfőkapitány s Füzessy Tibor, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. (Aki a maga részéről jó példával jár elöl, s nem kíváncsi rá. Akkor a sok képviselő meg a nyilvánosság minek akarja beleütni az orrát?) Mikor a parlamentben már forróvá vált a helyzet, Szabad György megengedte, hogy a parlamenti „alkotmányos” – Szabad György kifejezése, azaz állandó, vagyis kormánypárti többségű – bizottságok saját kérésükre betekinthessenek a titkosszolgálati szempontból gondosan gyomlált jelentéskivonatba. Majd meg fogják mutatni, hogy nem kevésbé önmegtartóztatók, mint a kereszténydemokrata miniszter. A titok titok marad, Boross és Pintér urak magányosan olvasgathatják a róluk szóló lapokat.
Közben meg majdcsak elevickélnek a választásokig. A belügyminiszternek ugyan még ki kell másznia a Pudleiner-ügyből, amibe az általa alapított – exportjoggal is rendelkező – ruházati, sportszer- és fegyverbolt révén a családja belekeveredett. A többszörös gyilkossággal gyanúsított és az utcán pisztollyal lövöldöző elcsapott rendőr ugyanis állítólag ennek a kereskedésnek adta el a gyilkos fegyvert, majd innen emelt el egy másikat, aminek az eltűnését elfelejtették bejelenteni. Legalábbis ezt írta a Népszavában Schmidt Attila november 13-án, s azóta belügyminiszteri oldalról néma csönd. Március 29-én, amikor Torgyán vádjairól volt szó, Boross Péter a parlamentben napirend előtt a családjára szórt gyanúsítgató rágalmakról is beszélt. Már akkor elintézte?
Kapcsolódó cikkek
- Néző-pont [7]