Skip to main content

Beszélő hetilap, 47. szám, Évfolyam 5, Szám 51

[Petri György]: Illyés Gyula-felejtés

solt: A titokgazda

Révész Béla: A gazt kapálni kell

Beszélgetés Hack Péterrel

Solt Ottilia: A csodálatos lakásszaporítás

Révész Sándor: Van egy titkos vénám…

Beszélgetés Alexa Károllyal, az MTI új vezérigazgatójával

révész: Rekontraszelekció

–eö– [Eörsi János]: Puff!

„Hallgatói vélemények” a november 6-i Rádiókabaréról

Zádori Zsolt: Sín-metria

Vasúti érdekegyeztető tárgyalások

lt–zzs–eö [Solt Ottilia–Zádori Zsolt–Eörsi János]: La Stampa / A Rossz virágai / Kis nagyegyházi nyomulás

(T. M. J.) [Takács M. József]: Olasz „nem” a rendszerre / Francia tanulópénz / A spanyol pénztárca „megerőszakolása” / Akcióban az algíri ninják

Horváth Jenő: Célpont: az elnök

Titkosszolgálati botrányok

Bíró Béla: „Eredeti” felhalmozás

Gyurovszky S. László: Koalíciós kavalkád

Zolnay János: Önkormányzár

Polgármesterválság az első kerületben

Vincze Péter: Visszhang – hangfogóval

Kende Péter: Mi nyomasztja a demokratákat?

Elmélkedések a távolból – III.

Bori Erzsébet: Az utolsó utáni mondat

Derek Jarman: Wittgenstein

Tandori Dezső: Hajnali alien

Kálmán C. György: Kis regény, kis csalódás

Hajdu István: Szemérmetlen és kurta magyarázatpróba Kéri Ádám kiállítása láttán

A kérdés: honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk?

Csontos Erika: Egy őrületes világ – Pétervár meséi

Kováts Albert: Forradalmi sorozat

[Kisbali László]: Lehet-e lelkiismerete egy ateistának?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon