A hét nagy újságkacsáját egy rejtélyes sajtóbeszélgetés röptette fel, melyet a NATO Brüsszel melletti főhadiszállásán bizonyos Kehoe tábornok, a NATO Európai Főparancsnokságának műveleti törzsének helyettes főnöke folytatott, többek között a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársaival. Hogy mi adta ennek a beszélgetésnek az apropóját, az homályban marad, de az biztos, hogy ezt megelőzően egy árva betűt le nem írt a magyar sajtó az AWACS gépeknek a boszniai NATO-bombázáskor játszott szerepével kapcsolatos problémákról. A sajtóbeszélgetést követő napon, vagyis március 16-án azonban a Népszabadságban, a Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben megjelent a téma. A kormányhoz közel álló napilapok most sem írtak egy szót sem, és ugyanígy hiányzik a hír a Népszava március 16-i számának hasábjairól. A Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet kiküldött tudósítói viszont részletesen taglalják, hogy ez a bizonyos Kehoe tábornok lehetetlennek minősítette Boross Péter magyar miniszterelnök álláspontját, miszerint a NATO kötelékébe tartozó, felderítési feladatokat végrehajtó AWACS gépek nem tartózkodhatnak a magyar légtérben akkor, amikor a NATO hadműveleteket hajt végre Boszniában. A tábornok e lapok szerint magabiztosan közli, hogy a magyar kormánynak pontos tudomása volt az AWACS jelenlétéről a magyar légtérben a boszniai légicsapás idején. Kehoe tábornok szavai, mint erre a két ellenzéki napilap felhívja a figyelmet, szöges ellentétben állnak a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivőjének, Erdélyi Lajosnak a légicsapást (március 1.) követő nyilatkozatával, amelyet az MTI továbbított: a magyar honvédelemnek nincs tudomása arról, vajon a légterünkben tartózkodott-e az egyébként parlamenti felhatalmazással itt tevékenykedő AWACS felderítő gép a légicsapás perceiben.
A továbbiakban vizsgáljuk meg először azt, hogy a különféle napilapok, amelyek közül a két ellenzéki mellé két kormányközeli napilapot és egy szándéka szerint középen állót, a Magyar Nemzetet vettük szemügyre, március 16., 17., 18. és 19-én milyen terjedelemben és a lap mely részében foglalkoznak a felderítőgép problémájával! (Lásd keretben.)
Az ellenzéki és a kormánypárti sajtó között markáns különbség rajzolódik ki, nemcsak a témával foglalkozó írások terjedelmében, gyakoriságában, hanem a megszólaltatott személyiségek körében is. A kiegyensúlyozottnak mondható Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap szó szerint közli a különböző hivatalos közleményeket, szerepelteti a kormánypárt és az ellenzék prominenseit is, a kormánypárti sajtó azonban csak közleményekre, illetve az MTI-re támaszkodik, a Népszabadság pedig lényegében negligálja mind a kormány, mind a kormánypárti megnyilatkozásokat, s még a Külügyminisztérium közleményeit is csak kivonatolja. Viszont a Magyar Hírlap – már-már durva csúsztatással – pártatlanságot sugallva a HM volt szóvivőjének aposztrofálja címsorában Keleti Györgyöt, aki ma MSZP-képviselő.
Kovács László MSZP-képviselő, parlamenti külügyi bizottsági elnök nyilatkozatait az ellenzéki sajtó a kormány kemény felelősségre vonásaként értelmezi, míg a kormánypárti Pesti Hírlap március 19-én a kormány igazolásának, teljes egyetértésnek interpretálja Kovács László szavait. Az ellenzéki sajtóban az kap hangsúlyt, hogy Kovács szerint a kormány magyarázattal tartozik a parlamentnek, a Pesti Hírlap szerint viszont Kovács azt hangsúlyozza, hogy az AWACS-ek működési területének megszabása a kormány hatásköre, és ahhoz nem kell parlamenti jóváhagyás, továbbá Kovács László szájába adja a kormány azon szándékának megfogalmazását, hogy az AWACS-manőverekkel kapcsolatos magyar nyilatkozatok elsősorban Belgrád megnyugtatását szolgálják. Szendrei László, a HM politikai államtitkára a Magyar Nemzetben szelíd szemrehányást közvetít Kehoe tábornok és a Népszabadság felé: a Népszabadságban megjelent cikk meglepte, s az abban foglaltak célját nem érti. „A nyilatkozat igazából csak arra volt jó, hogy ország-világ előtt kellemetlen helyzetbe hozza a magyar kormányt” – mondta (március 17.).
A napilapok megfigyelése alapján arra következtetünk, hogy a jól szervezett szocialista sajtó segített a botrány kirobbantásában. A kormány a kormánypárti lapok hallgatagságának tanúsága szerint majdnem lefegyverezve, tehetetlenül állt a helyzet előtt, különös tekintettel arra, hogy a HM szóvivője a lassan meghonosodott szokás szerint azonnal egy ügyetlen, elhárító füllentéssel kezdte. Tekintettel a kérdés bonyodalmas nemzetközi és belső közjogi összefüggéseire, véleményünk szerint a kormány ebből a slamasztikából nehezen tud majd kimászni.
- Beszélő [6]