Kis hír
A tömegkommunikációból értesülhettünk a legújabb etnikai botrányról. Miután a péceli önkormányzat kiutalt egy nem egészen 50 négyzetméteres, félkomfortos lakást a háromgyerekes, rokkantnyugdíjas Sárközi Mártonnak, az utcában aláírásgyűjtés indult: elfogadhatatlan, hogy a lakásba cigányok költözzenek. A képviselő-testület többsége azonban állta a sarat.
Ezzel a mondattal fejezte be -szeg két héttel ezelőtti Néző-pont cikkét. Ebben azt taglalta, hogy a miniszterelnök játszi ötleteivel szemben súlya és követelménye annak van, amit az SZDSZ-politikusok és az MSZP liberálisai mondanak. Hacsak… nem pont fordítva.
A hét nagy újságkacsáját egy rejtélyes sajtóbeszélgetés röptette fel, melyet a NATO Brüsszel melletti főhadiszállásán bizonyos Kehoe tábornok, a NATO Európai Főparancsnokságának műveleti törzsének helyettes főnöke folytatott, többek között a Népszabadság, a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársaival. Hogy mi adta ennek a beszélgetésnek az apropóját, az homályban marad, de az biztos, hogy ezt megelőzően egy árva betűt le nem írt a magyar sajtó az AWACS gépeknek a boszniai NATO-bombázáskor játszott szerepével kapcsolatos problémákról.
Az emberi jogok iránti fogékonyságáról kiváltképp híres Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság majd másfél évig ült a miskolci Új Hírnök c. hetilapot vádoló, a nép, nemzetiség stb. elleni uszítás tárgykörébe vágó feljelentésen, míg az Alkotmánybíróság fenti határozatára hivatkozva az ügyet 1992. június 19-én ejtette.
A hetilapban 1991. február 11-én és 18-án M. Kiss Csaba tollából kétrészes riport látott napvilágot egy bizonyos Justitia Vagyonvédő Gmk.-ról. Az írásban M. Kiss Csaba nagyra értékeli a rendőrséggel egyébként bensőséges kapcsolatokat ápoló gmk.
Ugrin Emese
Beszélő: Most jobb?
Ugrin Emese: Igen. A kisgazdapártban könnyebb pragmatikusnak lenni, mint a Kereszténydemokrata Néppártban. A KDNP ideológiai irányba ment el, én pedig nem tudok úgy politizálni, hogy nem a valóságból indulok ki. Azért érzem itt jól magam, mert a kisgazdapárt tömege, a tagság az Élet maga. És még valami. Ebben a pártban lehet vitatkozni!
Barcza Imre
Beszélő: Boldogabb vagy-e itt a függetlenek között, mint az SZDSZ-frakcióban voltál?
Barcza Imre: Hogy boldogabb vagyok-e? Föltétlenül.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 49 hét