Két ismert New York-i komolyzenei producer, Ettore Stratta és Pat Philips ötletére felkértek olyan jazz-zongorista zeneszerzőket szonáták komponálására, akik már azt megelőzően is kacérkodtak a klasszikusokkal. A választás végül is Dave Brubeckre, Dick Hymanre és Roland Hannára esett.
Brubeck például J. S. Bach Chromatikus fantázia című opuszából merített ihletet. A végeredmény a Quintet Sonata for An die Musik, ami tulajdonképpen egy chaconne, amiben az ostinato basszus dominál. Az An die Musik 1976-ban alakult, napjainkra az egyik legsikeresebb amerikai kamaraegyüttes. Különleges hangszer-összeállításuk – oboa, vonós trió (hegedű, brácsa, cselló), zongora – predesztinálja őket kortárs amerikai zeneszerzők (főleg a minimalisták) műveinek bemutatására. Dick Hyman két régebbi kompozícióját újította fel. A The Minotaur eredetileg 1968-as albumán szerepelt, amely az első Moog-szintetizátor-lemezek egyike. A Sonata for Violin and Piano ősbemutatója 1987 tavaszán volt. Mindkét művét a hegedűs Yuval Waldamann-nal duóban adja elő. A fekete zongorista, Sir Roland Hanna – aki önmagát ütötte lovaggá – Sonata for Chamber Trio and Jazz Piano című kompozíciója tulajdonképpen két opusz egyesítése. Évekkel ezelőtt Hannát japánok kérték fel egy zongora–cselló-duó megalkotására. Mikor a jelen alkalomra írni kezdte a szonátát – fuvolával és vadászkürttel –, eszébe jutott a csellós darab is. Az utolsó felvételi napon Ettore és Pat megkérte Dick Hymant és Roland Hannát, rögtönözzenek egy kétzongorás „valamit”. Nos, ez a valami egyórai kísérletezés után született meg, s a keresztségben az Impromptu for Two Pianos címet kapta.
Ínyencek figyelem, az Angel Kiadó Jazz Sonatas CD-je már kapható az EMI mintaboltjában, a Madách Színház mellett!
- Rábeszélő [6]