Skip to main content

Beszélő hetilap, 13. szám, Évfolyam 6, Szám 14

(Takács Géza): Táncsics kócszakálla

(Patachich Judit): Tilos az Á

avagy 168 óra másképpen

Mándy Iván: Szürke kocka az égen

Iványi Gábor: Szolgák voltunk

Kende Péter: A választások tétje és a liberális esély

Eörsi János: Kádár B. totalitárius bölcsessége

A Kereskedelemfejlesztési Alapról

[Eörsi János]: Sevilla számvevői szemmel

Solt Ottilia: Közvélemény őfelsége

:

Neményi László: AWACS-ügyek, amerikai külpolitika

Gábor György: …a bárkáról és utasairól

(tálas) - Bíró Béla - Kiss Ilona: (Bolha)piaci kapitalizmus? / A szabadelvű értékek összekötnek / Phenjan és a távol-keleti színpad

Tálas Péter: A társadalmi béke vége?

: Számok

Martin M. Simecka: A nemzet mint természetellenes létforma

Juhász József: A köztes húzások időszaka

Szőke Zsuzsa: A füstbe ment „szolnoki terv”

Repülőgépek helyett mundért!

Kozák László: Diszkrét üzenetek

Pártok a szociálpolitikáról

rs [Révész Sándor]: Mondják a magukét

Bozóki András: Alföldi szóvirágok

Tóth Albert József (szerk.), Kisújszállás, 1993. február 27–28. Püski, Budapest 1993

Wéber Attila: A belgák pártja

Bori Erzsébet: A néma szemtanú

Bikácsy Gergely: Puszta Csataszög, 1944

Kálmán C. György: Ebben és ebből élünk

Szilágyi Andor: Fabula ante portas

Tar Sándor: A mi utcánk

5. A hazatérés

– Doris– [Sándor L. István]: Az élet komédiásai

Maloschik Róbert: Jazz Sonatas

Bán Zoltán András: Holmi, 1994. március

révész: Egy szolid szolgáló lap

Barátság, első évfolyam, első szám, 1994. március 15.

Fejtő Ferenc: Vázsonyi Vilmos, a polgár

Sebők Zoltán: Mélyhűtött testnyelv

[Kisbali László]: Nincs két lelkem, csak egy

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon