Nincs még meg a leendő kormánytagok véglegesnek tekinthető, hivatalos listája, de a névsor lényegében összeállt, jelentős változás már aligha várható. Három tárca jut a szabad demokratáknak (belügy: Kuncze Gábor, művelődésügy: Fodor Gábor, infrastruktúra: Lotz Károly), az összes többi a szocialisták zsákmánya. Ha a kormányfőt és a biztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert is számításba vesszük, akkor a 14 helyből 11. Az SZDSZ szemszögéből nem sokkal rosszabb arány ez, mint amit a választási eredmények diktálnak. Igaz, nem erről volt szó. A szocialista vezérkar a koalícióba édesgetés bizonytalan óráiban bevetette a csábítás összes trükkjét, és mint ilyenkor lenni szokott, elhamarkodott ígéreteket is tett. „Az MSZP-nek gesztusokat kell tenni” – nyilatkozta például Jánosi György, a kulturális tárca államtitkári posztjának egyik várományosa (Népszabadság, június 4.). És meg is mondta, mire gondol: „a tárcák egyharmada a szabad demokratákhoz kerülhet”, valamint „koalíciós alku tárgyává tehetnénk a parlament elnöki tisztségét is”. Hasonló húrokat pengetett maga Horn Gyula is. De más a kikosarazástól való félelem, és más a jegyesek racionális tervezgetése.
A szocialista miniszterek régi motorosok. Senki sem vetheti a szemükre, hogy nem rendelkeznek kellő bürokratikus, „embervezetési” gyakorlattal. A 14 kandidátusból 7-en töltöttek be a rendszerváltást megelőzően párt- (KISZ, szakszervezeti) apparátusi irányító posztokat (Békesi, Gál Zoltán, Horn, Katona Béla, Kósáné, Kovács László, Lakos László), közülük hárman a kormányzati szerepbe is belekóstoltak (Horn, Gál, Békesi). Ketten a tanácsi apparátusban tehettek szert hasonló tapasztalatokra (Kovács Pál, Szili Katalin), Pál László, az ipari miniszterjelölt pedig többek között miniszterhelyettesként szerezhetett kormányzati rutint. A jelöltek közül Kulcsár Kálmán az egyetlen, aki nem a frissen megválasztott parlamenti frakcióból kerül a miniszteri bársonyszékbe. Az igazságügyi tárca várományosa a Németh-kormány tagjaként egyszer már betöltötte ezt a tisztséget. Ő minden bizonnyal a szakértői kormány erősen redukálódott eszméjét van hivatva megszemélyesíteni a leendő kormányban. Kulcsár Kálmán személye kiválóan alkalmas lehet arra is, hogy tápot adjon a Kádár-rendszer iránti nosztalgiáknak. Ha van tipikus szereplője a Kádár-kori magyar közéletnek, aki hibátlanul megvalósította az érvényesülés akkori receptjét, akkor ő biztosan az. Szociológusként szorgalmasan gyártotta a semmitmondóan steril tudományos dolgozatokat. A Szociológiai Intézet igazgatójaként gondosan eltávolított mindenkit, akinek az eltávolítását a hatalom politikai okokból kimondva vagy kimondatlanul elvárta tőle. A Tudományos Akadémia főtitkáraként gondoskodott a magyar tudományos élet politikai tisztántartásáról. Az MTA–Soros-bizottság hatalom által delegált, ejtőernyős társelnökeként igyekezett korlátok közé szorítani a tiltott és tűrt kategóriába sorolt törekvések támogatását. Könnyedén illeszkedett be a rendszerváltó igazságügy-miniszter szerepébe is: demokratikus szocialista alkotmánytervezetét az SZDSZ nevében Magyar Bálint és Tölgyessy Péter szedte ízekre. Ezután azonban az Ellenzéki Kerekasztal által megformált sarkalatos törvények kodifikálásával örökre beírta magát a magyar jogtörténetbe. Ilyen irányú erőfeszítéseit az Antall-kormány is honorálta, és a diplomatákra vonatkozó különlegesen szigorú válogatási elveit sutba dobva, kinevezte montreali nagykövetnek. A választások közeledtével önként lemondott tisztéről, hogy minden akadályt elhárítson az eljövendő kormányzat személyével kapcsolatos tervei elől. Így most egyedül képviselheti a hiánytalan történelmi folytonosságot, no és persze a semmivel sem pótolható szakszerűséget, amelyre, mint tudjuk, égető szükség lesz az elkövetkező időkben. Mindent összevetve jó kormányunk lesz. Az SZDSZ-es miniszterek gyérebb tapasztalatát bőségesen ellensúlyozza az MSZP-sek sokat ígérő rutinja. A kérdés csak az, hogy az SZDSZ, amely a kampány középpontjába a gazdaság talpra állításának programját állította, hogyan fogja mindezt érvényesíteni úgy, hogy egyetlen gazdasági tárcával sem rendelkezik majd.
- Néző-pont [6]