Zene
A Diáksziget nagy erénye, hogy közel 200 hazai együttesnek, szólistának – köztük jó néhány ígéretes fiatalnak – biztosít fellépési lehetőséget. S mindezt igazán méltányos, napi 350 forintos áron látogathatják a fiatalok. A nyitó nap fénypontja várhatóan a Sziámi vadonatúj lemezének élő bemutatója lesz. Persze a szervezőit gondoskodtak arról is, hogy minden napra jusson legalább egy világsztár vagy rocktörténeti jelentőségű együttes. Abc-sorrendben: Blood, Sweat and Tears (aug. 21.); Eric Burdon (ex-Animals; aug. 19.); Byrds (aug. 24.); Grandmothers of Invention (aug. 23.); Jefferson Starship (aug. 22.) Jethro Tull (aug. 20.); Alvin Lee (ex-Ten Years After; aug. 18.); Leslie Mándoki’s People (aug. 21.). Sokan közülük szinte már hazajárnak. Alvin Lee – a Budapesti Búcsúk veteránja – már negyedszer jön, akárcsak a fél lábon fuvolázó Ian Anderson. Harmadszor látogat hozzánk Eric Burdon, David Clayton-Thomas másodszor. Igazi szenzáció, hogy a Roger McGuinn vezette Byrds ingyen lép fel. A kapocs 1969 Woodstocka és az EuroWoodstock között a negyedszázada is fellépett angol gitárvirtuóz Alvin Lee, valamint az akkor Jefferson Airplane néven szerepelt Jefferson Starship két énekes alapító tagja, Marty Balin és Paul Kantner.
Különösen három produkciót ajánlok olvasóink figyelmébe: Eric Burdont, aki új együttesével (Flying Eve) a newcastle-i bányák szénporos rhytm & bluesát szólaltatja meg, a Grandmothers of Inventiont, az Invenciók nagyanyjait (akik többnyire már nagypapák), a Frank Zappa-emlékzenekart, melyben a maestro pályakezdésének három szem- és fültanúja is muzsikál. A dobos Jimmy Carl Black például 1964-ben a kaliforniai Soul Giants együttesben játszott, akkor csatlakozott hozzájuk Zappa, aki először Muthersre, majd Mothers of Inventionre keresztelte őket. 1966-ban már a Moibe lépett be a zongorista Don Preston és a szaxofonos Bunk Gardner. 1966 és ’70 között olyan, ma már klasszikus Zappa-lemezeket készítettek együtt, mint a Freak Out (1966), az Absolutely Free; a We’re in It Only for the Money; a Lumpy Gravy (1967), a Crusin’ with Ruben and trhe Jets (1968), a Mothermania az Uncle Meat (1969), a Weasels Ripped My Flesh és a Burnt Weeny Sandwich (1970).
A végére hagytam a csattanót. Gondolom, sokan emlékeznek még a hetvenes évekre, amikor is csak közelharc árán lehetett feljutni a Syrius-hajóra. Több alkalommal egy fiatal underground együttes, a Jam volt a Syrius előzenekara. Az együttes dobosa, Mándoki László pár évvel később az NSZK-ba emigrált gitárosával, Kopecsni Györggyel együtt. A szőke, bajuszos dobos Leslie Mándoki néven sokak elképedésére az Európa-hírű német diszkóegyüttes, a Dschingis Khan énekese lett. Az abból kibányászott pénzből Münchenben stúdiót építtetett, ahol legutóbb világsztárok (Al Di Meola, Anthony Jackson, Ian Anderson, David Clayton-Thomas, Jack Bruce) közreműködésével People címen CD-t készített. Mivel Anderson a Jethro Tull-lal, Clayton-Thomas pedig a Blood, Sweat and Tearsszel jön, több mint valószínű, hogy ismét közösen éneklik el a CD csúcspontját, a Varga Miklós-féle Európa dalt.
Maloschik Róbert
Film
A sziget lakói több mint félszáz filmet láthatnak a héten, s aki a rendkívüli körülmények között is képes végignézni őket, az gyorsított filmtörténeti kurzuson vehet részt. Látható lesz először is az If…, Lindsay Anderson 1968-as klasszikus kultuszfilmje, s az ebből vett idézet Antonioni Zabriskie Pointjában máris átvezet minket Amerikába, a kérdéses évben, 1969-ben. Akkor volt a Woodstock. Ma már tudjuk, de akkor sem lehetett sok kétség afelől, hogy ’68-ban valami véget ért, lezárult egy korszak. Ez persze nem jelenti azt; hogy utána már nem készültek „hatvannyolcas” művek, hiszen ilyen a Szelíd motorosok, az Eper és vér, sőt a Hair is (amerikaiban), Stanley Kubrick Mechanikus narancsa (de tán még a 2001: Űrodüsszeia is), westernben Richáad Lester Butch Cassidí és a Sundance kölyök átirata vagy Bertolucci „forradalom” utáni darabja, Az utolsó tangó Párizsban.
Külön figyelmet érdemelnek a hatvanas évek lengyel és magyar filmjei, nem is beszélve a cseh újhullámról és a késve, majd csak a hetvenes években partot érő oroszról (Solaris, Öt könnyű darab, A gránátalma színe). A hazai művek közül Jancsó Miklós Fényes szelekje épp ’69-ben készült, a BBS pedig ekkori termésének színe-virágát hozta ide: Hosszú futásodra mindig számíthatunk (Gazdag Gyula), Büntető expedíció, Agitátorok (Magyar Dezső).
Már csak a hatvannyolcnak „visszaüzenő” mai mozik vannak hátra, a Leningrád cowboys menni Amerika, a Drugstore cowboy, az Otthonom Idaho, a Thelma és Louise és a nyolcvanas évek kultuszfilmje, a Berlin fölött az ég.
- Rábeszélő [5]