A Berettyó, amely időről időre, lexikonról lexikonra változtatja méretét (Pallas Nagy Lexikona: 364; új magyar: 160; akadémiai: 240 km), alakját, vízgyűjtő és árterületét meg a hovatartozását, lassan két hete történetének legsúlyosabb krízisét éli át. Az eddigi vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Berettyószéplaknál (Suplacu de Barcau) lévő és a Petrol Rt. tulajdonában álló finomítóban történt baleset következtében nagy mennyiségű kőolaj került a folyó vizébe. Azt még nem tudni, hogy hány köbméter, de hétfő délutánig – becslések szerint – 440-et mertek ki a folyóból.
Csak a mérték példátlan. A Berettyón „viszonylagos rendszerességgel” – gyakran évente öt-hat alkalommal is – el kell rendelni valamilyen fokú vízminőség-védelmi készültséget. A legtöbb (és többnyire) legsúlyosabb szennyeződés Romániából érkezik. Szakemberek szerint ez nem pusztán azzal magyarázható, hogy a vízgyűjtő terület és a folyóhossz kétharmada odatartozik. Hozzájárul a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi kontroll hiánya, az elnéző bírságolási gyakorlat is. Így továbbra sincs biztosíték a hasonló katasztrófák ellen.
Ám senki se higgye, hogy itthon minden rendben van. A válságban lévő bihari térség folyó melletti sávjában is több környezetkárosító üzem működik: a vízbe jó adag erőművi pernye, hígtrágya és pakura kerül. Ha a szennyezés mértéke nem haladja meg a hatóság szabta kibocsátási határértéket, oda se neki. De a csekély bírság akkor sem ösztönzi a tulajdonost környezetkímélő eljárások bevezetésére, ha a szennyezés sokszorosan meghaladja a határértéket: a büntetés beépül a termék árába.
Az ország folyóvizei a szomszéd országokban erednek, így elemi érdekünk az együttműködés. A viszony Romániával vízügyi-környezetvédelmi téren sem volt felhőtlen. A szomszéd 1992-ig (!) titkosította a vízszennyezési adatait, és nem szakított azzal a barátságtalan szokásával sem, hogy feltöltött tározóinak vizét előzetes figyelmeztetés nélkül fölös bőségben eregesse át hozzánk.
Baja miniszter felismerte, hogy ez nem mehet így tovább. A sikerszomjas politikus rögvest helikopterre pattant. És nem kellett csalódnia. A román fél készséges volt, megállapodás született: mi korszerű technikai eszközökkel (kanalak, perlit, úszógátak, reflektorok) segítjük a romániai kárelhárítást, míg ők visszafogadják a szennyezőanyagokat. Kártérítésről diszkréten szó sem esett. Baja miniszter megértően fogadta a tárgyalófél átmeneti tanácstalanságát a szennyezés forrását illetően is. „Megnéztem én is helikopterről. Tényleg annyi minden volt ott, hogy nehéz megállapítani, honnan jön az olaj.” A szakértő kormánytag véleményének ellentmondani látszik egy környezetvédő: „csak egy gyerek nem látja felülről, hogy honnan származik”. Hiába, a nyíregyházi galériában megszokott tájképek nem hasonlítanak a légiekhez.
Mi már teljesítettük az ígérteket. A szennyezőanyag visszaszállítását a magyar hatóságok keddre tervezték, egyelőre azonban (hétfő este) a román fél még nem jelzett vissza.
Mindeközben az alternatív környezetvédő csoportok meglepően arisztokratikus távolságtartással követik a drámai eseményeket. Ezalatt a sokat szapult „vizes lobby” melósai kötésig gázolva a dermesztő olajos vízben nyeles csöbreikkel méregetik a szennyet. Erre persze joggal mondhatják környezetvédők: a katasztrófaelhárítás hatósági feladat. Szó se róla. De eddig úgy tudtam, a zöldek nem képzelik, hogy a lehetséges világok legjobbikában élünk, ahol minden olajozottan működik, és ki-ki teszi a dolgát. Nem az olajipari lobby és a vizes maffia belügyéről van szó. (És nem is csak a vízi csiborokról, szitakötőkről.) Talán most nem kellene megelégedni a piszkos ügyek kiszagolásával és világgá kürtölésével. Olykor érdemes megmarkolni a nagykanalat, és méregetni a lucskot. Kétségkívül kellemesebb a nyári verőn hűs lombú kocsányos vagy kocsánytalan tölgyekhez köttetni magunkat, vagy Sting-koncerten siratni az esőerdőt, esetleg az állatkerti leopárd ketrecébe zárkózni.
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” – mondja az agyoncsépelt – valójában a katolicizmustól csent – zöld alapigazság.
Lehet persze, hogy egyelőre még kevés az eltökélt és tettre kész környezetvédő.
(Időközben az olaj elérte a Sebes-Köröst, de befolyás megszűnt.)
- Néző-pont [6]