A tömegindulatok legfőbb jelentősége abban van, hogy egy olyan helyzetben, ahol valamilyen eszme vagy politikai akció mögött nem áll nyugalmi állapotban a szóban levő közösség többsége, a számbeli hátrányt a fizika és stratégia ősi szabályai szerint mozgással és gyorsasággal, tömegeik mozgásba hozásával egyenlíthetik ki. A meglódult, mozgásba jött tömegindulatoknak az a természete, hogy többséget és erőt mutatnak ott is, ahol a nyugvó szám többsége nincs mellettük. Számtalanszor láttuk, hogy bizonyos nyugvó uralmi helyzetekkel szemben a fellázadó kisebbség messziről azt a látszatot tudja kelteni, hogy az egész elégedetlen országot tudja maga mögött, s az optikai csalódás akkor derül ki, mikor a kisebbség uralomra jut, s vele szembeni lázadók hivatkoznak az egész elégedetlen országra. Egyáltalán, a nyugalmi állapot mindenkor a fennálló uralmi rendszer többségben létének az érzését kelti, viszont a tömegindulatok mozgásba jötte, a lázadás mindig az elégedetlenség, a forradalmi erők többségben létének a benyomását kelti. Ebből a felismerésből logikusan következik az a tanulság, hogy bármiféle eszmének, mozgalomnak vagy politikai akciónak akkor jó és akkor szabad a tömegindulatokra apellálnia, ha az illető közösségben lévő legerősebb és leghevesebb tömegindulatokat a maga oldalán tudja, viszont az illető közösség statikus, nyugvó többségére nem számíthat.
- Bibó [8]