Skip to main content

Beszélő folyóirat, 10. szám, Évfolyam 1, Szám 9

Eörsi István: Dilemma

Révész Sándor: Orgyán Jótor, az év bikája

Mink András - Neményi László: „A kiugrásnak kétségkívül óriási a kockázata”

Tölgyessy Péterrel beszélget Mink András és Neményi László

Arató András: Alkotmányozási végjáték

Babarczy Eszter: John Gray balladája

Huoranszki Ferenc: A filozófián innen, a liberalizmuson túl

Hack Péter: Tisztelt Küldöttgyűlés!

Dénes Iván Zoltán: A politikai kalandorság természete

Bibó István Ferrero-rekonstrukciói

Bibó István: Napóleon legendája

Bibó István: Feljegyzés az oroszországi hadjáratról

Bibó István: A legitimitás eszméje

Bibó István: Feljegyzés De Gaulle háború alatti és utáni szerepéről

Bibó István: Erkölcs és hatalom viszonya

(Töredék)

Bibó István: A tömegindulat természete

(Töredék)

Hegedűs B. András: 1958

A megtorlás konszolidációja

: Kivégzések

: Kronológia – 1958

: Szigorúan titkos

Dokumentumok

Gagyi-Balla István - Gyenes Pál - Körösényi András: Szóminta 1958

Szemelvények az 1956-os Intézet Oral History Archívumának életútinterjúiból

Bikácsy Gergely: Vasak és virágok

1958 – a moziban

: Az 1958-ban bemutatott filmek

: Tűztáncrend

Kertész Imre: Haza, otthon, ország

Radnóti Sándor: Az eltűntek meghatározása

(Gyászmunka és fixáció)

Kornis Mihály: Orbán a máglyán

Szív Ernő: A berlini fekete füzetből

Generalisszimusz [Tamás Gáspár Miklós]: Kaderwelsch oder Parteichinesisch?

Ein Beitrag zur Auslegung der Langue de bois in der Nachfolgetagblätter der Posttotalitären Epoche

Kákay Aranyos [Tamás Gáspár Miklós]: Margócsysmus in der Literaturkritik: Ästhetisch, sozialpädagogisch und mit plain fucking common sense erläutert

(Gyekiczki András) - (Lovas István) - TGM: [Olvasói levél és szerkesztőségi válasz]

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon