1958-ban hajtották végre a legtöbb halálos ítéletet a forradalommal és a szabadságharccal kapcsolatos cselekményekért. A 232-ből 96-ot.
Ebben az évben már csak egy per volt, amelyben fellebbezési lehetőség nélkül ítélkeztek: Nagy Imre és társainak pere. Ebben a perben, mint tudjuk, négy halálos ítéletet hozott Vida Ferenc.
A másodfokon született 92 halálos ítélet több mint felét három bíró jegyezte:
Szimler János hadbíró alezredes: 21 ítélet,
Ledényi Ferenc hadbíró ezredes: 20 ítélet,
Borbély János: 16 ítélet.
A jogerős halálos ítéletek közül 25 az enyhébb elsőfokú ítélet súlyosbításával született. A 25 súlyosbító ítélet közül 8-at Szimler János alezredes, 6-ot Borbély János tanácsa hozott.
A 67 megerősített elsőfokú halálos ítélet 24 tanácsvezető bíró nevéhez fűződik: Tutsek Gusztáv: 10 ítélet,
Mátyás Miklós hadbíró őrnagy: 8 ítélet,
Kis István Gábor hadbíró őrnagy: 6 ítélet,
Barta Kálmán hadbíró alezredes: 5 ítélet
meghozataláért vállalta a felelősséget.
(1956 Kézikönyve III. kötet alapján)
Blogok
„Túl későn jöttünk”
Zolnay János blogja
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
E-kikötő
Forradalom Csepelen
Eörsi László
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
5 év 37 hét
8 év 10 hét
8 év 14 hét
8 év 14 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 15 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét
8 év 18 hét