1960. jan. 10. Kormányhatározatban 15 éven belül egymillió lakás építését irányozzák elő.
1960. jan. 15. Változások a minisztertanács összetételében: távozik posztjáról Marosán György államminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter. Kállai Gyulát a minisztertanács elnöke első helyettesévé, Losonczi Pált földművelésügyi miniszterré és Nyers Rezsőt pénzügyminiszterré nevezik ki.
1960. márc. 9. Illyés Gyula – hallgatását megtörve – nyilatkozik az Ország-Világ című hetilapnak.
1960. márc. 30. Az MSZMP KB Biszku Béla belügyminiszter előterjesztése alapján megvitatja és jóváhagyja az amnesztiarendeletet.
1960. márc. 31. Magyarország felszabadulásának 15. évfordulójára bemutatják a Három csillag című filmet. Rendezői: Jancsó Miklós, Várkonyi Zoltán és Wiedermann Károly.
1960. április A Magyar Emlékbizottság Londonban felavatja az 1956-os vértanúk emléktábláját.
1960. április 1. Magyarország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából kihirdetik a részleges politikai közkegyelmet. Hatálya alá esnek mindazok, akiket 1957. május 1-jénél nem későbbi cselekmény miatt 6 évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítéltek: az ő hátralévő büntetésüket 3 évi próbaidőre felfüggesztik; kegyelmet kapnak az 1952. december 31. előtt háborús vagy népellenes bűncselekményért életfogytiglanra ítéltek, ha már 10 évet letöltöttek. Megszüntetik a közbiztonsági őrizetet. Egyéni kegyelemmel szabadul Déry Tibor, Donáth Ferenc, Jánosi Ferenc, Váradi Gyula, illetve Farkas Mihály, Farkas Vladimir, Péter Gábor (utóbbi valójában már 1959-ben szabadlábra került, akkor azonban nem jelent meg erről hivatalos közlemény). – Április 1–2-án a váci börtönből 193 elítéltet helyeznek szabadlábra.
1960. április 5. A Nemzetközi PEN Klub vezetősége a Kádár-kormány amnesztiarendeletének hatására visszavonja a magyarországi PEN Klub felfüggesztésére vonatkozó újabb javaslatot. (A Nemzetközi PEN először 1957-ben függesztette fel magyarországi tagszervezetét, majd 1959-ben ezt a határozatot hatálytalanították.)
1960. ápr. 7. A szűkre szabott amnesztia elleni tiltakozásul éhségsztrájk robban ki a Váci Országos Börtönben, ahol az ún. nagyidős elítélteket őrzik. Másnapra az elítéltek 80%-a csatlakozik az akcióhoz. Az éhségsztrájkolókat elkülönítik, és közlik, hogy az amnesztiarendelet végrehajtása befejeződött. A legelszántabbak (pl. Hegedűs László, Hrabovszky László) közel egy hétig folytatják a tiltakozást. A sztrájk letörését a helyszínen irányítja Földes László, a belügyminiszter első helyettese.
1960. ápr. 14. Ahmed Sukarno, az indonéz köztársasági elnök Magyarországra látogat.
1960. ápr. 20. Éjjel a váci börtönből a Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályra szállítják az éhségsztrájk „főkolomposainak” tekintett elítélteket (köztük Hrabovszky Lászlót, Lukách Tamást, Nagy Eleket), egy másik csoportot (köztük Bibó Istvánt, Göncz Árpádot, Kertész Dezsőt, Mészáros Gábort) Márianosztrára visznek. A legnépesebb harmadik csoportot (köztük Mérei Ferencet, Marián Istvánt, Széll Jenőt, Rácz Sándort, Hegedűs Lászlót) Sátoraljaújhelyre szállítják át, és fegyelmi fenyítésként egyéves összkedvezmény-megvonással sújtják őket. A sztrájkban részt vevő, de a váci börtönben maradó elítélteket három vagy hat hónapos összkedvezmény-megvonással büntetik.
1960. máj. 17. Révész Géza honvédelmi minisztert felmentik. Utóda a tartalékos alezredesből altábornaggyá előléptetett Czinege Lajos. Révész Gézát moszkvai nagykövetté nevezik ki.
1960. máj. 20–27. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak bukaresti tanácskozása.
1960. aug. 9. Az MSZMP KB filozófiai munkaközösségének tézisei a filozófiai front helyzetéről és feladatáról. Támadják Lukács György és tanítványai (Heller Ágnes, Hermann István, Mészáros István stb.) „revizionista, antimarxista” nézeteit.
1960. aug. – szept. A XVII. Olimpiai Játékok Rómában.
1960. szept. 1. Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer.
1960. szept. 14. Paul Robeson Magyarországra érkezik.
1960. szept. 19. Kádár János Hruscsov kíséretében New Yorkba érkezik az ENSZ közgyűlésére. A kikötőben a dokkmunkások megtagadják a csomagok kirakodását. Az amerikai hatóságok korlátozzák Kádár és a magyar ENSZ-delegáció mozgását. Kádár megjelenését mindenhol magyar emigránsok és a magyar ügy szimpatizánsainak tüntetése kíséri. Az ENSZ közgyűlésen az Egyesült Államok javasolja 1956 napirendi pontként való tárgyalását. Kádár János október 3-án a közgyűlésen mond beszédet, melyben a „nemzetközi reakció erői által külföldről szervezett ellenforradalmi puccsnak” nevezi a forradalmat.
1960. szept. 28. Az egykori Mária Valéria telep helyén épülő új ferencvárosi lakótelep felveszi József Attila nevét.
1960. október Az MSZMP PB a külföldre utazás feltételeinek könnyítéséről dönt: elvileg minden magyar állampolgár kaphat útlevelet, akinek a kiutazása nem sérti a Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági érdekeit. Az irányelvek 1989-ig érvényben maradnak.
1960. okt. 19–22. A szabad magyar egyetemisták V. kongresszusa Brüsszelben, mintegy hatezer résztvevővel.
1960. okt. 23. A New York-i, ohiói, nebraskai, marylandi, michigani, oregoni és texasi kormányzók a magyar szabadságharcosok napjának deklarálják ezt a napot. – Zürichben fáklyás felvonulást rendeznek a magyar forradalom emlékére. – Rio de Janeiróban emlékművet állítanak a magyar forradalomnak.
1960. nov. 1. A Bécsi Magyar Egyesület mindenszentek napján zarándoklatot szervez Andauba, a magyar határhoz.
1960. nov. 3. – dec. 4. Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség tartózkodik a Szovjetunióban. Moszkvában zajlik a világ kommunista és munkáspártjainak értekezlete.
1960. nov. 8. John Fitzgerald Kennedy nyeri az amerikai elnökválasztást.
1960. nov. 9. Letartóztatják Földes L. Péter újságírót, majd a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa Mátyás Miklós hadbíró ezredes elnökletével 13 évi börtönre ítéli, mert 1957-ben a magyar politikai életről készített memorandumát a budapesti francia nagykövetnek átadta.
1960. nov. 25. Bang Jensen halálának évfordulójára emlékünnepséget rendeznek a kölni magyarok. A Németországban élő magyar diákok Bang Jensen Alapot hoznak létre, hogy szobrot állítsanak a dán diplomatának.
1960. dec. 16–18. A KISZ I. kongresszusán ismét Komócsin Zoltánt választják a KISZ KB első titkárává.
1960. dec. 20. Az egészségügyi miniszter rendeletben teszi kötelezővé az évenkénti tüdőszűrést.
A kronológiát összeállította Beck Tibor és Germuska Pál, az 1956-os intézet munkatársai.