Skip to main content

Beszélő évek – 1960


Ugyan ki olvassa ma Sarkadi Imre műveit!? Drámáit (talán az Oszlopos Simeon kivételével) nem játsszák, és nem is valószínű, hogy visszakerülnek a repertoárba. Prózaíróként is halott, emlékezetem szerint kritikai munkában még díszítőelemként sem írták le a nevét az elmúlt öt (tizenöt?) évben. Szóval az egykor oly kitüntetett figyelemmel kísért Sarkadi mára végleg bukott szerzőnek látszik, kérdés, jogos-e a közönség és az irodalmi közvélemény ítélete?


A tavasz legnagyobb izgalommal várt futballmérkőzését május 22-én játszották Pesten. Angliával hat éve, a híres 7:1 óta nem találkoztunk. A Népstadionban 70 ezer néző előtt nagyon nehéz meccsen, mely sokáig 0:0-ra állt, végül Albert két góljával nyertünk.

Az év legnagyobb sporteseménye természetesen a nyári olimpia volt. Ezt szeptemberben rendezték Rómában (aug. 25. – szept. 11.)

„A római olimpia időpontja nem volt a legszerencsésebb a magyar sport számára. Az ellenforradalom után erősen meggyengült nemcsak az élvonal, hanem nagy rések támadtak az utánpótlásban is.




Dokumentumok


„Kérdem én, miért nem ülhet le a katona? – ordította Kokas főtörzsőrmester egy fagyos december eleji hajnalon a hajmáskéri rendező-pályaudvaron már hat órája ácsorgó századnak.

Hát azért, mert ha leül, lefekszik, ha pedig lefekszik, akkor elalszik.”




Az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. június 21-én tárgyalta Kádár távollétében a „belső reakció” elleni harcról szóló belügyminisztériumi előterjesztést.






A hatkötetes Új Magyar Lexikon első kötete 1959 végén, hatodik kötete 1962 végén jelent meg. 1960-ra a második és a harmadik kötet jutott. Ezekből idézünk fel három szócikket. (Egy negyedik részletét a Jehova tanúiról szóló interjú elején találja az olvasó.)

Déry Tibor (1894–): író. Pályája kezdetén írt művei (köztük expresszionista és szürrealista költeményei) a dekadens formalista iskolák hatását mutatják.



A mezőgazdaság szocialista átszervezésének második hulláma 1958 végén tetőzött. A konszolidált Kádár-rendszer igyekezett tanulni az első, katasztrofális társadalmi és gazdasági következményekkel járó „téeszesítés” tapasztalataiból, s az 1957 júliusában jórészt Fehér Lajos által megfogalmazott agrárpolitikai tézisek szellemében, a hangsúlyt a belterjes és korszerű mezőgazdaság megteremtésére helyezve igyekezett eljárni. De az MSZMP KB 1958.

(Két emelet boldogság – a moziban)


„1959–1961-ben, három év során, kevés mai tárgyú film készült, s ez a kevés is gyengén sikerült” – írja Nemeskürty A magyar film történetében. S fel is sorolja őket: Égrenyíló ablak, Májusi fagy (mindkettő Kis József), Fapados szerelem (Máriássy Félix), Szombattól hétfőig (Mészáros Gyula), Rangon alul (Bán Frigyes).

A legtöbb nagyon rossz film valóban ez idő tájt készült, s nem ’57–58-ban.



Az ötvenes évek csütörtököt mondtak. Amikor 1959. december 31-én, csütörtökön, éjfélkor elhangzott a Himnusz, sokan ugrottak a rádiókészülékekhez, hogy elhallgattassák, mielőtt köszöntené őket Dobi István, a részeges államelnök.

Ránk köszöntöttek a hatvanas évek, melyekben életünk alaptónusát az állandó háborús fenyegetettség, az atomháború rémképe adta. A válságról válságra billegő szovjet–amerikai egyensúly-politika az egész évtizedet feszültség alatt tartotta.



1960. jan. 10. Kormányhatározatban 15 éven belül egymillió lakás építését irányozzák elő.

1960. jan. 15. Változások a minisztertanács összetételében: távozik posztjáról Marosán György államminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter. Kállai Gyulát a minisztertanács elnöke első helyettesévé, Losonczi Pált földművelésügyi miniszterré és Nyers Rezsőt pénzügyminiszterré nevezik ki.

1960. márc. 9. Illyés Gyula – hallgatását megtörve – nyilatkozik az Ország-Világ című hetilapnak.

1960. márc. 30.






Göncz Árpád visszaemlékezése

1960. április 4-én részleges amnesztiát hirdettek. Az elítéltek törvényben meghatározott körén túl egyéni kegyelemben részesítettek néhány nevesebb személyiséget is, például Déry Tibort, Donáth Ferencet, Háy Gyulát. Az amnesztia csalódást keltett. Szűk köre, valamint a „kivételezések” miatti elégedetlenség nyomán a váci börtönben éhségsztrájk tört ki. A sztrájk kirobbanásáról, menetéről és a megtorlásról lásd Litván György és Kertész Dezső tanulmányát, dokumentum közléseit az ’56-os Intézet 1995-ös évkönyvében. Göncz Árpád az események idején szintén a váci börtönben raboskodott.


1960 két és fél ezer öngyilkosságának egyikét május 27-én Dr. Hajdú Lili követte el. A leitmeritzi koncentrációs táborban meghalt id. Gimes Miklós gyermekorvos özvegye, a Nagy Imre-perben meggyilkolt ifj. Gimes Miklós újságíró édesanyja, a magyar pszichiátria „Nagyasszonya”.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon