Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2. szám, Évfolyam 2, Szám 2

Kőszeg Ferenc: Solt Ottilia 1944–1997

Térey János: Alapjárat

Adam Michnik: A szürke: szép

avagy: mi jön a kommunizmus után?

Mink András - Zádori Zsolt: Mégiscsak…

Beszélgetés Kuncze Gábor belügyminiszterrel

Kovács András: Az antiszemitizmus és a fiatal elit az 1990 utáni Magyarországon

Dessewffy Tibor: Se rokona, se ismerőse

avagy a generáció-fogalom hasznáról és káráról

Babarczy Eszter: A harmadik nemzedék

: Beszélgetés Földváry Gáborral és Korvin Ádámmal, az Egyetemi Széchenyi Kör tagjaival

: Beszélgetés Rogán Antallal, a Széchenyi István Szakkollégium nevelőtanárával és Felföldi Zoltánnal, a Szakkolégium diákjával

Stephen Holmes: Liberalizmus a romokon

Iványi Gábor: A magyarországi Jehova Tanúi Egyház küzdelmes évtizedeiről

: [A Jehova Tanúi Egyház szervezete]

Kozák Gyula: (M)oral history

A szociológus nyomorúsága

Forgács Éva: Donáth Péter (1938–1996)

Kecskeméti Kálmán: 1960

Beck Tibor - Germuska Pál: Kronológia – 1960

: „A belső rekació elleni harc néhány kérdéséről”

Dokumentumok

Hegedűs B. András: A váci éhségsztrájk

Göncz Árpád visszaemlékezése

: Új Magyar Lexikon

Pelle János: Asszonytüntetés Csaholyban

Révész Sándor: Mellékhalál…

Bikácsy Gergely: Kire kell ütni?

(Két emelet boldogság – a moziban)

: 1960-ban bemutatott nagyjátékfilmek

Bán Zoltán András: Sarkadiról

Glauziusz Tamás: Hajrá, magyarok – 1960

Bene Sándor: Bán a ravatalon

avagy: még egyszer Zrínyi Miklós haláláról

: Gregor von Rezzori Egy antiszemita emlékiratai című könyvéről

beszélget Angyalosi Gergely, Bán Zoltán András, Németh Gábor, Radnóti Sándor

Kalmár Melinda: A kora kádárista könyvkiadás paradoxonjai

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon